Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
48 MUNKÁLATOK 46. ÉVŰ. tudományos vagy művészi tettnek értéke minden esetre független attól, amit szerzőjének életéről tudnak. Hamlet írója semmivel sem kisebb azért, mert életéből keveset tudunk és kortársának, a lord kanczellárnak érdemei a tudományok reformálása körül nem lesznek kétségesek előttünk azért, mert jellemére kedvezőtlen világot vető néhány adat jutott tudomásunkra. Magának a vallástörténelemnek telén fontos ugyan biztosan tudnunk, hogy Moyses és Mohamed nem voltak csalók ; a többire nézve azonban az általuk alapított vallásoknak önmagukban kell birniok becsüket, akár sokat, akár keveset tudunk alapítójuk életéről. S ennek oka az, hogy ők csupán csak alapítók, s nem képezik egyszersmind tárgyát az általuk alapított vallásoknak. Midőn az új kinyilatkoztatást leleplezik, önmaguk félre állanak. Tisztelteinek ugyan, de nem imádtatnak. Máskép áll tudvalevőleg a dolog a kereszténységben. Itt az alapító egyszersmind a vallás főfő tárgya; a rajta épülő vallásrendszer megdől, mihelyt bebizonyúl, hogy nincs azon személyes tulajdonok birtokában, a melyekkel egy oly lénynek, ki a vallás tárgyát képezi, föl kell ruházva lennie. Ez ugyan tulajdonképen már rég megtörtént, mert egy vallás és imádás tárgyát csak isteni lény képezheti, aminek pedig a kereszténység alapítóját egyes gondolkozók rég óta nem tartják. Azzal lépnek azonban most elő, ő sohasem kívánta istenítését és ez csak később csúszott az egyházba s ha mi őt embernek tekintjük, csak azon álláspontra helyezkedünk, a melyen ő maga állott. Feltéve, de meg nem engedve, hogy ez igy van, mégis tagadhatatlan, hogy ügy a protestáns, mint a katholikus egyház szervezete egészen más álláspontot árúi el. A keresztény kultus Isten-ember számára szabott öltöny, mely azon pillanatban elveszti alakját s tompossá lesz, amint azt csak puszta emberre adjuk rá. Sokkal világosabban fejezi ki magát Hartmann:1 «Kérdezzük csak, hogy tulajdonképen mily jogon nevezik magukat keresztényeknek a liberalis protestánsok, eltekintve attól, hogy szüleik megkereszteltették és megbérmáltatták őket. A kérész1 Die Selbsversetzung des Christenthums. 94. köv. 1.
