Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
30 MUNKÁLATOK 46. ÉVŰ. pedig sokkal jelentősebb s következményeiben sokkal hihetőbb mint amaz, a kath. egyházzal, igen világos, ámbár a közvetítési theologia és a modern hiszékenység (Gläubigkeit) nem is akarja a dolgot saját nevén megnevezni. Egy másik1 azért elismeri : a Jézus tanítása melletti fő- főnyomatéku állítások között, a mi a synoptikus evangéliumokat illeti, alig található egy is, melynek hamisságára nézve azon kritikusok is, kiket most szabadelvűeknek tartanak, egyet értettek volna. — A kánon, mely szerint minde- nik ítél, alapjában ugyanaz, hogy a mi az általa felvett összképpel nem egyezik meg, valótlan : ama összképet pedig ő úgy vázolja, a mint az életet általában mélyebben vagy felületesebben, szellemesebben, vagy köznapiasabban, vallásosan vagy vallástalanul fogja fel.» Miután maga Luther több új szövetségi szent iratot «összetákoltnak» és «foltozottnak»1 2 nyilvánított, ezen ítéletnek más iratokra való kf erjesztése a hitújítási alaptételek vonalán túl nem eshetett, már pedig a régi orthodox nézet e vonal mögé megy vissza. így tehát a positiv theologusnak3 be kellett ismernie, »hogy az inspirátióról szóló orthodox tan ellenmondásban áll a történeti valósággal és a sz. irás történetileg megismerhető keletkezésével . . . .; kettős könyvvitel mondja tovább, sohasem kezelhető összhangzóan. Ma azonban mindenkiről fölteszik, ki a sz. írást, mint történelmi okmányok gyűjteményét ismeri és érti, túlfelöl pedig arra sarkalják, hogy azt a régi ihletéstan, mint jóslatgyüjtemény (!) által értékesítse.» Igen, nem egyszer áll az «ok, hogy az apostolok által megkisérlett theologiai magyarázatokat («Krisztus teljes isteni kinyilatkoztatására vonatkozólag») szerzőjeik- ért a keresztény hitvallás kiegészítő részének tartsuk. » A mi ebből szükségképen következik, azt nyíltan kimondd 1 Gess, Christi Person und Werk. 1870. I. k. 246. 1. 2 Protestanten — Bibel Neuen Testaments. Allgemeine Einleitung : „Luthers Stellung zur Bibel“. 8 Kaftan, die Predigt des Evangeliums im modernen Geistesleben. 1879.