Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Forditások a második időszakban

Fordítások.

B

z egyházi költészetnek az elvesztett paradicsomhoz i hasonló édenkertjében a kijárat felé közeledünk. Miután örvendetes csodálkozással gyönyörködtünk a nemzeti szellem által létre hozott bájos termékek szemléletében, szenteljünk még néhány pillanatot a külső országból átültetett jeles müvek megtekintésére is.

Nagyobb szabású költői művek. — Tárkányi Béla még papnövendék korában, 1842-ben megkezdte Klop- stock „Messiás-“ának fordítását. Ebből egyes részleteket bemutatott Toldy Ferencznek, Vörösmarty Mihálynak s Bajza Józsefnek, kik dicsérőleg nyilatkoztak a szép reményekre jogositó kísérletekről s meleg szavakkal buzdították az ifjú költőt a mű befejezésére. Tárkányi 14 év alatt le is fordította nem ugyan az egész müvet, hanem annak egyik felét? az első tiz éneket, mely már magában véve is kikerekitett egészet képez. Müve csak 1872 ben jelent meg a Szent-István- társulat kiadásában. Az eredeti mű szépségeit híven s kiváló sikerrel adta vissza fordításában, hexameterei pedig könnyed menetük- s nyelvünk természeténél fogva sokkal zengzete- sebbek mint a német szöveg vontatott sorai. Általában véve hű marad az eredetihez, csak itt-ott veszi igénybe a fordítók számára biztosított költői szabadságot. — 1863-ban Bálintit Gyula szombathelymegyei áldozár fordította le Tasso „Megszabadított Jeruzsáleméit, elég liiven és szabatosan, a költő