Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
Az egyh. költészet időszaka
368 MUNKÁLATOK 46. KVI'’. Ez mutatja, hogy mily lángoló hévvel szereti hazáját; ez érzelem hatása alatt fohászkodik fel első szent királyunkhoz (Szent István király ünnepén) is, hogy hathatós esdeklésével eszközölje ki Istennél hazánk boldogságának felvirulását. Örömmel tölti el szivét nemzetünk ezredéves fennállásának dicsősége, s örömérzetét épen oly erőteljes hangokon tolmácsolja (Az uj ezer év küszöbén), mint a mily rettenthetetlen bátorsággal ad kifejezést a nemzet jólétével üzérkedő kufárok s a nemzet életerejét kiszivattyúzó pióczák gálád eljárása miatti telháborodásának (A lelkiismeretlenekhez). Hogy Pály költészete mily gazdag korszerű vonatkozásokban, mutatja azon érdekes körülmény is, hogy (az élcz- lapok verseit nem számitva) a zsidókérdés nála található először költői feldolgozásban alkalmazva. „A magyarok Nagyaszszonyához“ czimű költeményében többek közt igy fohászkodik fel dicső Patronánkhoz : „Az álnokok, kik Egyszülötted’ Kereszthalálra hurczolák; Föltépdesik im vérerünket, Vigan ülik e hon torát*... Oh adj erőt a tetszhalottba, Hogy szégyenét már megtorolja! Minden reményünk csak te vagy! Szent Szűz, Anyánk, oh el ne hagyj !“ Lyrai művei közé sorolhatók azon magas lendületű költeményei is, melyekben egyházunk magasztos ünnepköréből mentett emelkedett gondolatait érzelmeinek ragyogó fényében tünteti fel (Karácsony éj, Gyertyaszentelő Boldog asszony napján, Hamvazó szerdán, Pünkőst ünnepén, Szent Cecilia napján). Epikus müvei közt, kisebb elbeszélő költeményein kívül, melyekben mystikus felfogással részint a virágok származását regéli el (Korallok és rózsák, A csipkerózsa), részint a Boldogságos Szűz befolyását tünteti fel az életre (Bűnösök oltalma, Keresztények segítsége), különösen kettő érdemel említést, Sión búja (hat ének) és Golgotha királya
