Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Forditások azelső időszakban

VI. Fordítások.

j^agyobb szabású költői művek. — Idegen jeles műveknek irodalmunkba való átültetése soha sem volt divatosabb, mint e század első tizedeiben. S e körülmény jótékony Itatással is volt a nyelv bővitésére, kiművelésére, hajlékonyságának és jellemzetességének előmozdítására. Az egyházi férfiak is, szivökön viselvén a nemzeti művelődés előhaladását, jelentékeny számú költői mű lefordításával gazdagították irodalmunkat, s ez által nagyban elősegítették nyelvünknek széptani fejlődését. Igaz ugyan, hogy tulnyouiólag az antik költői művek áttételében buz- gólkodtak, azonban a vallási költészet emeléséről sem feledkeztek meg egészen, s több jeles vallási költemény lefordításával gyarapították a vallási termékek számát. így pl. B a- róti Szabó Dávid lefordította Miltonnak hires vallási eposzát, az «ElvesztettParadicsomot» nem az eredeti szöveg, hanem diák fordítás után, s így az eredeti mű szépségei elmosódva, a ragyogó leírások nagyon halványan vannak visszaadva Baróti munkájában, minthogy már a latin fordítás is több tekintetben nélkülözte a hűséget, s a nehezebb helyeknek visszadása helyett hosszas körülírásokkal akarta kifejezni az eredeti mű tulajdonképeni értelmét. Baróti fordítása egyedül a hexameterek gördülékenysége által tiinik ki. — Ugyan e művet (Paradise Lost) az eredeti szöveg után papnövendék korában Laky Demeter, csorna-pre. montrei tag is leíordítá. A hexametereket ötös jambusokkal cse-