Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A N. K. UtOD. FŐBE EPOSZI ALK., JELESÜL A DKEIZEHNLINDEK. 153

A kolostor priorja erre elmondja, hogy ismer egy pogány nőt, ki ily betegségeket sikeresen gyógyítgat ; tőle kellene tanácsot kérni.

Sind die Heiden kluge Meister Gehn wir doch in ihre Schule.

Ist die Waldsybille kundig

Wilden Fiberbrand zu dämpfen

Ihre Weisheit soll uns nützen

Ob wir ihren Wahn bekämpfen. (XII. é.)

Másnap Beda fölkeresi az erdei pogány asszonyt, ki nem más, mint Swanahilda, ki aztán ételt készít Elmar számára és Elmár felgyógyul. A prior nagyon megkedveli Elmárt, szeretné őt Krisztus tanának megnyerni. Okosan, óvatosan tanitgatni kezdi őt a kereszténység egyes igazságaira. (XVII. é.) Elmárra mély benyomást tesz a prior tanítása ; lelkében ismeretlen érzelmek keletkeznek, gondolatai előtt új világ tárul fel ; kételkedni kezd atyái isteneiben; a kolostor kertjében elmélkedve egyre a prior szavait fontolgatja, a pogányság és kereszténység harczol szivében; pirkadni kezd már ott a krisztusi hit napja, de a pogányság éje még egyre tart (XIX. é.) ; már távozni készül a kolostorból, hogy tovább is pogány maradjon, már-már búcsút vesz Warin apáttól, de akkor hirtelen az isteni kegy meleg sugara világítja meg szivét, ő Krisztusé lesz, leborul az apát előtt és a keresztségért könyörög. (XXI. é.) Megtörténik a keresztelés. (XXII. é.)

Bodinkthorpéban ezalatt különös dolgok történnek. Eggi megvallja Bódénak, hogy nem Elmár, hanem Grimbart gyújtotta fel a lakot, és hogy nem Elmár nyilazott Geróra, hanem G-eró Elmárra. Bodó Rabhoz siet, ez Aachenbe megy a császár elé. Lajos feloldja Elmárt a büntetés alól s tartományi gróffá emeli őt Bodó halála esetére. Diadallal siet Káb Dreizehnlin- denbe, Elmárhoz. Mindketten sietve térnek vissza Bodinkthar- péba, hol az öreg Bodó gróf épen haldoklik. Kérve pillant Elmárra, ki Hildegundát átkarolva, mint annak boldog jegyese, áll