Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

MUNKÁLATOK 46. ÉVE. 146 nymbusával tüntet fel, mely csak az isteni méltóságot illeti meg. Szerkezete egyszerű, mesterkélt képek, mesterkélt szinezetek nincsenek benne, de van élet és igazság, hit és melegség. A Heliand-lioz hasonló tárgygyal bír Weissenburgi Otfried Krist-je, mely Jézus életét hja le. Rövidebb ó-német eposzi keresztény alkotások: Muspilli, a világ végéről és Weso- brunner Gebet.1 Nagy hatással voltak a német költészet fejlődésére a ke­resztes hadjáratok. Az az öntudat, hogy Krisztus ügyét védel­mezik, hatalmasan emelé a német lovagokban a lovagi szelle­met s a költők elé új világ tárult. E behatás alatt fogamzottak meg azon fölséges eposzi költemények, melyek a német iroda­lomnak gyöngyeit képezik. De nemcsak a keresztes hadak tet­teit énekelték meg a költők, a dicső elődök hősi vitézsége is éneklőkre talált. így már Nagy Károly viselt háborút a keresz­tes hit mellett az arabok ellen. Konrád pap (1175 körül) Ró­la ndsli ed czimű költeménye Nagy Károlynak e harcz alkal­mával viselt dolgait énekli meg. Nagy Károlyt, mint Krisztus igaz lovagját tünteti fel a szerző költeményében és jóllehet a költemény fönségben nem múlja is felül a Niebelungen, Gudrun hőskölteményeket, mégis az époszi alkotások jeles példája ma­rad mindenkor.2 Hartmann von der Aue (sz. 1170körül) «Erec«, Iwein, »Gregor auf dem Stein« és »Der arme Heinrich« czimű elbeszélő költeményeit megemlítve, Eschenbachi Wolfram Pár­éivá 1-j a, a keresztény műalkotás remek példányának ismerte­tésére térünk át. A költemény alapjául a szent Grál s Arthus király mondái szolgálnak. A szent Grál egy ragyogó fényű drágakő'. E drágakövet a monda szerint Arimathiai József edénynyé készitette, s ezen edénybe fogták fel a vérző Krisztus vérét. Minden nagypénte­ken egy fehér galamb egy szent ostyát helyez az edénybe, hogy annak csodás ereje tovább is megmaradjon. E szent edényt 1 Holland, Geschichte der deutschen Literatur. I. k. 237 skv. 11. Sim- rock, Altdeutsches Lesebuch in neudeutscher Sprache. Stuttgart, 1854. ! Vilmar, Geschichte der deutschen Nationalliteratur. I. k.

Next

/
Thumbnails
Contents