Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
■ 58 ' MUNKÁLATOK 45. ÉYP. anyák szivébe; ily tökéletes harmóniának kell a két legnagyobb tekintély közt uralkodni, mely a gyermekek nevelését az emberi társadalomban vezeti: az Isten és a szülők tekintélye közt. Csakis ebben az esetben emelkedik ez utóbbi isteni ma. gasztosságra. Nincs a földön semmi, a mi hozzá hasonló. És ez Istennel való közreműködésből, ebből az éggel való megegyezésből származik azután a családban ama kimondhatatlan harmónia, melynek gyönyörét senki sem ismeri, legyen az akár az atya, ki az isteni hatalomnak méltó helyettesítője, akár pedig az anya, ki méltó arra, hogy az O jóságának képmása, vagy egy jó fiú, egy erényes leány, kik a szülők szemei előtt s az ö áldásuk alatt növekednek fel s Isten és ember előtt a legkedvesebb látványt képezik. Legyen szabad még a szülők figyelmét arra irányoznom, hogy mennyire van itt mindarról gondoskodva, a miből bátorságot meríthetnek: maga az Isten hívja őket e munkához s velők együtt munkálkodik. A segítség, melyet Ö nyújt nekik, mindenható, ez belső és végnélküli tevékenység, áthatva a szeretet- és kedvességtől; hiszen arról van szó, hogy befejeztessék a mű, melyet az Ő kezei alkottak; Ö maga is szereti ezt a munkát s velők együtt örvend annak. De mily odaadó- nak, készségesnek, felvilágosultnak, tisztelettel teljesnek és bizalmasnak kell lenni a szülők közreműködésének is! Odaadónak; mert itt az ember a mennyei Atya szolgálatában munkálkodik, nem volna-e tehát a hanyagság kétszeresen büntetésre méltó? Készségesnek; mert ez a Teremtő lényeges műve, azért úgy kell rajta munkálkodni, a mint 0 akarja. Felvilágosodottnak; mert a nevelés a világosság műve, azért nem szabad azzal vakon elbánni s a nélkül, hogy tudná az ember, hogy mit is cselekszik. Végre tisztelettel teljesnek; mert ez a mű szent, s nagyon is óvakodni kell, hogy az ember valamikor ügyetlenül, tudatlanul, vagy vakmerőén ne bánjék vele. De mégis mindenekelőtt legyen a közreműködés bizalomét *?
