Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
A PÁPÁK BEFOLYÁSA HAZÁNKRA. 349 pedig teljes szigorral sujtsa.1) Habár e felhatalmazás jó szándékból történt, —mint maga Bonifácz mondja, „hogy Magyar- ország jó és békés állapotban fentartassék, hogy díszelegjen benne a katholikus hit, kiirtassék az eretnekség és pogányság“ — Gergelynek kezeibe téve csak öregbítette a király és a nemzet bajait. Midőn ugyanis a főpapság s a nemesség a pesti végzéseket foganatlanoknak tapasztalta, új országgyűlést sürgetett, mely 1299-ben a Rákos mezőn meg is tartatott. Az egyházi szabadság, a rend és nyugalom visszaállítása volt czélja ezen országgyűlésnek, melyhez a nemzet jobbjai sok reményt kötöttek. Gergelynek honfiúi és hivatásszerű kötelessége lett volna, hogy ily fontos ügyek tárgyalásában részt vegyen. 0 azonban e helyett Veszprémbe gyüjté össze pártosait, s innét követeket küldött a Rákoson ülésező rendekhez, személye és egyházmegyéje ellen állítólag elkövetett többnemíi sérelemmel vádolván a királyt. Endre késznek nyilatkozott, hogy az igazságtalan vádat a főpapság s más jámbor emberek Ítéletére bízza, a rendek pedig közmegegyezéssel Pál, esztergomi prépostot s Henrik urat küldték az elégedetlen főpaphoz, kik őt tisztelettel személyes megjelenésre kérték föl, hogy egyetértöleg tanácskozhassanak a közjó előmozdítása felett. Gergely nemcsak hogy nem hajlott a rendek kivánatára, hanem a legszigorúbb egyházi és világi büntetésekkel fenyegette a főpapokat, ha tőle az engedelmességet megtagadni merészkednének. Ezután védelmébe fogadta mindazokat, kik a legundokabb vétkek miatt az országos törvények értelmében átokkal sujtattak, s őket a kánoni szabályok ellenére, minden nehézség, minden elégtétel nélkül feloldozta. Ily előzmények után az országgyűlés néhány heti együttlét után eredménytelenül oszlott szét, a nemzetet pedig előbbi szomorú helyzetében hagyta. A király tekintélyén ejtett sérelem megtorlására csak annyi tétetett, hogy Endre a főpapokkal s főurakkal egyetemben Imre, váradi püspök által Jakab nagyváradi prépost s annak conventje előtt Ger') Pray, Spec. Hieran II. 256 1.
