Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
11. A római pápák befolyása hazánkra az Árpád-házból származott királyok alatt
326 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. annál fontosabb volt, minthogy sokat szenvedett s haderejében meggyöngült hazánk az erős ellenállásra képtelennek látszott, de a pápa, mint Frigyes császár politikai ellenfele által támogatva, a sikeres védelem lehetőségét a császár előtt nagyon is valószínűvé tette. Az eddig elősoroltak, reméljük, eléggé világos képét nyújtják azon jó viszonynak, kölcsönös bizalomnak és szeretetnek, mely a római pápák részéről Árpádkori királyaink trónját környezé. Oly erős alapra, a keresztény szeretet alapkövére építette II. Sylvester pápa és sz. István királyunk e barátságot, hogy azt a különböző időviszonyok között fel- szinre került súlyos körülmények sem voltak képesek megingatni ; hanem örökségképen utódról utódra szállva az elődök emlékének tisztelete, majd a nemzeti kegyelet folytán századokra biztosítva lett. A királyaink s a pápák között fölmerült súrlódásokra a patronatusi jog kényes ügye szolgáltatott legtöbb alkalmat. Mi indította a pápákat királyaink széles terjedelmű kegyúri jogának megszorítására, már más helyen ecseteltük, valamint azt is, hogy a pápák conservativ törekvése eredményezte Gejza királyunk azon intézkedését, mely szerint a püspökök áthelyezési vagy letételi jogának független gyakorlásáról lemondott s csupán a kinevezési és birtokadományozási jogot, pápai megerősítés mellett, tartotta fenn. Ezen, a király számára fentartott kinevezési jogot későbbi királyaink serényen védelmezték, annak megszorítását, vagy épen megsértését soha sem tűrték. A kormányügyek vezetésében annyira gyönge Endre sem engedte magát e jog gyakorlásában korlátozni. így midőn III. Incze Berthold kinevezett kalocsai érseket méltóságában megerősíteni vonakodott, habár a megerősítés megtagadása törvényes okokból történt, Endre azt mindaddig sürgette, mig végre a pápa kénytelen volt kérelmét teljesíteni. Hazánkban tehát az egyházi székek betöltése nem kánoni választás (electio canonica), hanem királyi kinevezés útján történt, melyhez még a pápa megerősítésének is járulnia kellett. Azonban királyaink e jogot csak különös kiváltság folytán, melynek eredete a sylvesteri bullában keresendő,
