Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
6 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. egységének halhatatlan törvényét először is maga a férfi mondja ki, hogy az ekként szivének kiömlése, sőt mintegy természetének önkénytelenül előtörő szava, s első szerelmének egyszerű érzelme legyen. Mit mondjak még? mert elhallgatni semmit sem akarok. A Szentírás is hasonlíthatatlan egyszerűség- és mélységgel állít elénk mindent; mert ott, hol az ember gondolata csak könnyelmű vagy méltatlan, a keresztény szó mindig szűzi és tiszta. Mit szóljak az írás ama mély értelmű és jellemző szaváról, melylyel a Szentlélek emez uj teremtményt leírja : „aedificavit!“ Tehát a férfi fölösleges csontjaiból alkotá, építé az Űr isteni kezével a férfi segítőjét, aedificavit! Ezzel a csodálandó kifejezéssel a Teremtő azt akarta jelezni, hogy minden- hatóságának uj remekműve valami nagy, fenséges és tökéletes, valami csodálatos alkotmány, melyet Ő oly méltósággal, oly fönséggel, szépséggel, tisztasággal és a csodálatos viszonyok oly kedvességével és bájával díszített fel, a milyent az isteni mester legszebb müvének csak adhatott. így lett az emberi nem s vele együtt az egész emberi élet s a család megalapítva : mert ezek után megáldá őket az Űr: benedixit illis. Figyelemre méltó, hogy a házasság ez első megáldása az emberi nem első megalapítóinak a földi paradicsom tökéletes ártatlanságában magától az Istentől ünnepélyes módon adatott meg. Ennek folytán még ma is minden müveit népnél az emberi összeköttetések megáldása a papi hivatal legfönségesebb ténykedéseinek egyikét képezi. Azért jajveszékeliink mi, ha az evangélium teljes világánál is találkoznak elvakított férfiak, eltévedt nők, kik önmagukat gyalázatos összeköttetések által lealacsonyítják; panaszkodunk különösen akkor, ha méltóság- és felvilágosultságot nélkülöző törvényhozók korlátolt előité- letökben, vagy aljas boszúságukban erővel oda törekszenek, hogy a házassági összeköttetést mellőzzék, vagy lealacsonyítsák s a művelt világ vallásos nézetével daczolva azt az Isten áldásától megfoszszák. Isten tehát megáldá az első emberpárt, s azt a fontos parancsot adta neki: „Növekedjetek és sokasodjatok!“ (Crescite,
