Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)

4. Az egynejüség és a felbonthatatlanság a zsidók házasságában

224

MUNKÁLATOK 45. ÉVE.

tött dolog lévén, ha ezek mint okok megszűnnek, felbontható vá válik a házasság is, azt mondja, hogy, jóllehet e szempontból sem oldható fel tulajdonkép a házasság, mert a gyermekek közös kincsei maradnak szülőiknek még akkor is, midőn fölneveltettek és azért a szülőknek felbonthatatlan életközösségben kell élniük, az apostol szavai szerint kötelességük lévén gyermekeik számára kincseket gyűjteni:1) de még inkább felbonthatatlan a házasság ugyanazon angyali tudor szerint azon okból, mert jelképezi Krisztusnak az egyházzal való legbensőbb és az idők végéig tartó összeköttetését s ugyanazért épen oly felbonthatatlannak kell lennie a képmásnak, a mint felbonthatatlan a jelzett tárgy, Krisztusnak titok- szerű egyesülése jegyesével, az egyházzal. Ezért mondja sz. Tamás, hogy a felbonthatóság az utóbbi oknál fogva inkább ellenkezik a házasság rendeltetésével.2) De ez már a természetfölötti törvény követelménye ; a természeti törvény csak annyiban követeli a felbonthatatlanságot, a mennyiben az a házasság előbb említett javát, czélját előmozdítja ; de mivel nagy Leo s III. Honorius pápák tanítása szerint a házasságnak már kezdettől fogva meg volt e rendeltetése,3) és mivel sz. Pál apostol szavai szerint az ó-szövetség az új-szövetség javainak árnyéka vala4) : nem mondhatjuk, hogy nem sértették meg a természet törvényét mindazok, kik a házasságot elégséges ok nélkül felbontották.

>) II. Kor. 12. 14.

a) Summa Suppl, q. 1. 67 a. 1. c. és ad 2. Ugyanezt röviden igyírja Stattler (de sacr. matr. Tractatus.) Müller i. Lex. 458 lapján: „Obwohl schon die Ehe, als eine natürliche Pflicht, unaufiösslich ist, so ist sie es noch mehr als ein Sacrament. Daher sie auch in Allem, was ihr durch das (iesetz der Natur eigen ist, die höchste Vollkommenheit erlangt.“

3) Leo M. Ep. ad Rustic. Narbon. Ep.: „Unde cum societas nuptiarum ita ab initio constituta est, ut praeter sexuum conjunctionem haberet in se Christi et Ecclesiae sacramentum.“ Müller Lexiconban. 458 1. és III. Honorius de transit, c. .3 : „Conjugii sacramentum non solum apud Latinos et Graecos, sed etiam apud fideles, ct infideles existit.“ U. o. T. i. a sacramentum azon értelemben veendő, melyben azt sz. Pál az Efezusíakhoz irt levelében használja. (Ef. 5. 32.)

4) Kolossz. 2. 17,