Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
3. Sz. Jeromos levele Algasiashoz
156 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. az sokban — azaz a szellemiekben — is hív leend.“ A ki pedig csekélyben hamis és még azt sem adja oda felebarátjának, mit az Isten minden ember számára teremtett, az a szellemi kincsek kiosztásában is hamis és nem a szükséghez mérten, hanem személy válogatással hirdeti Isten igéjét. Ha tehát, úgymond, nem jól sáfárkodtok a földi javakkal, melyek mulandók, ki fogja akkor rátok bízni az isteni tanítás igaz és örök kincseit? Es ha a máséban Mtelenek voltatok, már pedig másé mindaz, a mi a világhoz tartozik, ki fogja rátok bízni azokat, mik a tietek és az embernek kizárólagos birtokát képezik ? Korholja tehát a pénzvágyat és azt mondja, hogy a ki szereti a pénzt, Istent nem szeretheti. Tehát az apostoloknak is, ha Istent akarják szeretni, meg kell vetniök a gazdagságot, Es épen ezért az írástudók és farizeusok, kik fösvények valának, látván, hogy e példabeszéd nekik szólt, kinevették őt, mert a földieket mint jelenlevőket és biztosakat eléje helyezték a jövendő és azért bizonytalan szellemi javaknak. Theophilus, az antiochiai egyháznak1) sz. Péter után hetedik püspöke, ki a négy evangélista elbeszéléseit egy művé alkotva ekként hagyá hátra szellemének becses emlékeit, e példabeszédről így szól : Ama gazdag ember, kinek sáfára, vagyis jószágigazgatója volt, nem más, mint a mindenható Isten, kinél nincs gazdagabb. Ennek sáfára sz. Pál, ki Gamáliel lábainál tanulta a szentiratokat,2) és az Isten igéjének sáfárkodására vállalkozott. Es midőn a keresztényeket üldöz ni, lánczra fűzni, öldösni kézdé és így Urának javait eltékozolta, az őt meg- feddé : „Saul, Saul miért iildözesz engem ? nehéz neked az ösztön ellen rugdalóznod.“3) Es mondá magában: mitévő legyek ? Mert ime ! ki sáfár és tanító voltam, tanítványnak és ') Sz. Jeromos a névsorban különben az antiochiai egyház hatodik püspökének mondotta. Ezt bizonyítja Theophilus Autoliknshoz írt művének felirata is: OsoæiXou llavpiáp'/ou btvou Avao/ía;. (Theophilushatodik antiochiai püspöknek műve) Péter ugyanis nem jön számításba, miután általában szokásban volt, hogy az apostolokat apostoli hatalmuknál fogva nem tették a püspökök névsorának elejére, sem azok közé nem számították. 2) Apóst, cselek. 22. 3. s) Apostol, csel. 9. 4, 5.
