Munkálatok - 45. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1882)
1. A keresztény házasság
80 MUNKÁLATOK 45. ÉVF. déseit. Ama szomorú jelenségek között, melyek olykor köny- nyekre fakasztottak, nem ismerek egyet sem, mely szivemet jobban megrendítette volna, mint épen ez. Nem, nem nézhetem a legmélyebb lelki fájdalom nélkül, ha ez a ragyogó kor, melynek mindig tisztának, ez a heves kor, melynek mindig ily nemesnek kellene maradnia, e magasra törő, áldozatra képes, hősi szellemű kor, a szenvedélyek bilincseibe engedi magát veretni s meggyaláztatni. Nem nézhetem, hogy hogy ragadja el tőle a világ az ártatlanság és a boldogság kettős koszorúját, mely oly szépen illett neki, s hogy mosódik, halványul és tűnik el az az égi fény, az a kimondhatatlan báj, melylyel az erény ékesíti az ifjú homlokát. Nem, nem nézhetem szivem valódi aggodalma nélkül, mely majdnem a kétségbeeséssel határos, hogy miként hervad el ez a virág, hogy miként alszik ki a szemek e ragyogó fénye. Oh ez elhatározó pillanatban a szülők feladata valóban nagy! Itt csodálatos tevékenységet fejthetnek ki, itt gondjukat meg kell nagyobbítaniok, tekintetüket figyelmesebben, szorgalmasabban és ünnepélyesebben kell a jövőre fordítaniok, s minden belső nyugtalanság daczára élénk tevékenységek nyil- vánulásaiban nyugodtak, méltóságosak-, tartózkodóknak és türelmeseknek kell maradniok ; végre szeretetöket, figyelmes eljárásukat és találékony gondjukat meg kell kettőztetniök, hogy ez a kor, mely ép oly fogékony a jó, mint a rossz iránt, az ö támogatásukkal eszét és erényét győzedelmesen vezesse ki a borzasztó harczok közül. De a szülök ilyenkor csak nagyon ritkán bíznak eléggé hatalmukban, holott épen ily pillanatokban kellene a szülői tekintély szent jogait és kötelességeit a leghatalmasabban és legkövetkezményesebben gyakorolniok. Az ifjú életének megvannak a maga végzetes napjai és órái, midőn egyedül az atya szava, egyedül az anya tekintete mentheti meg. Itt talán a büszkeség fellobbanása, vagy még vészesebb botlás, ott a szégyenletes gyengeség, a vak szenvedély mámora áll ellen ! Oh ti szülők, kik életet adtatok neki, őrizzétek meg ártatlanságát ! Titeket, egyedül titeket szemelt ki a Gondviselés és a természet, hogy e viharokat
