Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
1. A vasárnap megszentelése
72 vasárnap is folyik a mnka. *) Ráutal Macaulay sza- vaira: Ha hazánkban (t. i. Angliában) a vasárnapot nem ünnepelték volna meg mint a nyugalom napját, s ha a legutóbbi három század óta e napon a kapának s az ásónak, az üllőnek s a szövőszéknek nyugtot nem hagytak volna, legkevésbé sem kételkedem, hogy sze- gényebb és kevésbé müveit nép volnánk, mint a milyen vagyunk. Proudhon is kimondta azt a figyelemre méltó nemzetgazdasági igazságot, hogy: a vasárnapi nyuga- lom az erő megteremtője s a munka segítője. Itt is bebizonyulnak Montesquieu szavai, midőn igy kiált fel: Csodálatos valami! A keresztény vallás, melynek úgy- szólván csak a tulvilági boldogság a czélja, megala- pította a föld: boldogságot is. 2) Azért Macaulaynak igaza van, midőn mondja : Mig az ipar csendesen nyug- szik s az eke tétlenül hever a barázdában, mig a börze zaja elnémult s a gyárak magasra nyúló kéményei nem füstölögnek, addig egy más munka készül, mely a nem- zetgazdaságot nem kevésbé mozdítja elő. Az ember, e nemesebb értelemben vett gép, ez idő alatt mintegy megújul, hogy a következő napon világosabb értelem- mel, élesebb figyelemmel, ruganyosabb testi erővel tér- jen a munkához vissza. 3) így hát minden a mellett tanúskodik, hogy az oly munka, a mely az Isten dicsősége s az ember legszen- tebb kötelességeinek rovására történik, nem növelheti sem az egyesek, sem az állam vagyonosságát, sőt ellen- kezőleg csökkenti azt, s igaz az, a mit Rousseau mon- dott: a népnek nemcsak a végből van szüksége időre, hogy kenyerét megszerezhesse, hanem azért is, hogy azt elégedetten költhesse el. *) Niemeyer 53. 1. a) Montesquieu, Esprit des lois XXIV, 4. *) Christlich-sociale Blätter 13-ik sz. 1874.
