Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

54

mészet tanulmányozása a Teremtő csodálására in• dította. Fontanelle elismeri, hogy a természettan tanul- mányozásának jelentősége nem annyira tudvágyunk kielégítésében rejlik, mint inkább a mindenség Teremtő- jének sokkal kielégítőbb fogalmához való fölemelésben s az Őt joggal megillető csodálkozás és tisztelet föl* élesztésében. Volta, az ünnepelt természetbúvár, a ka- tholikus vallást tartotta egyedül igaznak s tévmentes- nek. Faraday, a hires vegyész, a tudományban eszközt talált arra, hogy Istenhez emelkedjék. Ugyan mik ezek- hez és számtalan más természetbúvárhoz képest a mai kor törpe szellemei, kik a hitetlenség mérgétől, elbó- dítva, oly távol állanak a pogányság józanabb gon- dolkozású féríiaitól ?

De mire valók e példák ott, hol az egyház egész története beszél? Ki tette műveltté, ki nevelte Euró- pát ? Az egyház. Ki alapította az iskolákat ? Az egy- ház. Ki tagadhatná el azt, hogy mily sok hasznot haj- tottak a szerzetesek a földművelésnek és az iparnak, a művészetnek és a tudománynak ? A hová csak az evangélium elterjedt, mindenüvé polgárisodást és mű- veltséget vitt magával.

״Hisz maga az egyház istentisztelete a legnagyobb és legtökéletesebb remekmű, a mit valaha a Krisztus szelleme által megdicsőített művészet létrehozott.“ J) Nem lett-e maga az Isten háza az építés és a szobrá- szat, valamint a festő művei által a művelődés iskolá- jává ? Hol érezte magát a költő legmagasztosabb tér- mékeire jobban indíttatva, mint az Isten házában ? ״A vasárnap megünneplése“, mondja Hitze, ״a felvilágoso- dás oly eszköze, hogy merem állítani, hogy versfara- góink lelkében a vasárnap iránti tisztelettel együtt a költői tűz utolsó szikrája is kialudt, mert vallás nélkül nincs költészet ; a mint észelvi irányt kezdett követni

') Hettinger id. mű. 590. 1.