Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

45

őre; mivel, mint láttuk, az emberi méltóság■ oltalma'; mert a hol az emberi méltóságot a munkásban el nem ismerik, ott áruczikké, rabszolgává alacsonyítják. ״A modern társadalmi politikusok, minők Denis, Harris, du Puynode, Minghetti, Carey — mondja Niemeyer, ״az ó-kor rabszolgaságáról értekezve, a sorok között olvasni engedik, hogy a rabszolgaság egy neme ma is létezik, így többek közt Carey oly elméletekről beszél, melyek a munkást teherhordó állattá alacsonyítják és a rab- szolgaság bilincseivel terhelik. Ebből keletkezik azután az embereknek ama veszélyes meghasonlása, mely őket szabadokra és rabszolgákra osztályozza, a mi mellett tökéletesen mindegy, vájjon a rabszolgaság járma alatt négerek vagy fehérbőrű gyári munkások nyög- nek. E meghasonlásból származik végre mindkét félnek elidegenülése egymástól, annyira, hogy közöttük elvégre is teljes elhidegülés áll be. A társadalmi baj eme kórismé- jét, e Carey-féle diagnosist én is elfogadom ott, hol a munkástól csak szakadatlan munkát követelnek és lelki-testi erejét folytonosan sajtolják a nélkül, hogy rendes munkaszünetet engednének neki. Az ilyen el- járást barbarismusnak bélyegzem .... A fehér bő- rüeklcel űzött ilyetén rabszolgaság a tár- sadalom erkölcsiségét mételyezi meg“ 1).

De a munkásnak, mint embernek, nemcsak sze- mélyes szabadságát támadják meg, hanem lelkiis- mereti szabadságát is megsértik.

Mert a vasárnapon dolgozó munkás nem ér rá arra, hogy hitét, az istentisztelet látogatása által, nyíl- vánosan megvallja s vallása parancsolta egyéb köteles- ségeit teljesítse. ״Mily súlyosan vétkeznek azok az iparosok,“ írja Mermillod püspök, ״kik legényeiket és inasaikat vasárnap is dologra kényszerítik. Ezáltal sokkal keményebb kényszermunkára Ítélitek őket még azoknál is, a kiket a büntető törvényszék, mint goג) Niemayer, id. mű. 63. 1. stb. 67.