Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

34

nek czélszerűségét; de a természetes erkölcsi törvényt nem az ész adta, mert ez örök elveken alapul s az Istenben levő örök törvényből folyik. Az ember nem lehet törvényhozója önnónmagának ; különben nagyon szívesen szabadítaná meg magát az érzékekre vonat- kozó terhes törvényektől ! A ki az erkölcsiséget elvá- lasztja a vallástól, félreismeri az embernek Istenhez való viszonyát, kötelességeinek eredetét, sőt magát az emberi természetet. A puszta észerkölcsiségnél nincs meg a szükséges tekintély, az elégséges szentesítés arra nézve, hogy az embert valamire kötelezze ; csak a vallásos hit hozhat létre valódi erkölcsös életet.

Különben az államot minden jog forrásául kellene tekinteni, ha törvényhozását az erkölcsiség for- rásáúl akarnék elismerni; mikor minden törvény kötelező erejét az Istentől bírja , az államnak is el kell ismernie ama kötelességeket, melyeket az isteni törvény szab reá.

A vasárnap nem az önsanyargatás napja, נ) nem is, mint Carlstadt vélte, ״az unalom- és boszankodásra, t. i. a kisértésre és szorongatásra — bűneink miatt — szabott nap“, 2) e nap nincs arra rendelve, hogy henyél- jünk, 3) hanem hogy az Istenben örüljünk ; a vasárnap a megszentelés napja, mely alkalmas eszközül szolgál az erények fejlesztésére. A vasárnapi nyugalom felhívja ugyan az embert arra, hogy magába szálljon, de békét is hirdet, és nemcsak hirdet hanem békével is tölti el a sokszor elnyomott és a súlyos terhek alatt már-már roskadozó emberi szivet. ״Vasárnap, midőn elnémul a vásár zsibaja“, mondja Werner, ״midőn eltűnik az üzleti

’) Úgy. 45• 1s) Carlstadt in seiner Schrift von dem Sabbat und den Feier- tagen 1524.

3) Y. ö. AVilhelmi über Feiertagsheiligung Halle 1857. 57. 1. Dolog és henyélés között, Palmer szerint még van egy harmadik, ájtatos gyakorlat és tisztességes mulatság stb. Herzogs Real Encyclopädie id. mű. 541. 1