Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

testánsoknak, nehogy — a mire nagyon is hajlandók- nak mutatkoztak — végre is hitelt adjanak a bécsi ígéreteknek ; a katholikusoknak pedig nemcsak mert, ők tevén a felkelő sereg zömét és lelkét, elkeserítte- tésök a szövetségre úgy, mint az országra válságos pillanatokat hozhatott volna, hanem azért is, mivel követeléseik jogosok voltak minden túlzás nélkül. Rá- kóczy érezte állása nehéz voltát, ismerte a helyzet bonyolódott viszonyait, mint az emlékirataiból eléggé kitűnik. A linczi békekötés óta, Írja egyik helyen, több helység visszatérvén a kath. egyház kebelébe, fonák- ság lett volna templomaikat a protestánsoknak ismét visszaszolgáltatni; de másrészt voltak prot. helységekre tukmált kath. lelkészek, hívek nélkül is tizedet húzók. Már t. i. olykép, hogy a protestántismusra áttért hívek a régi szerződés alapján tizedet voltak kötelesek fizetni az általuk elhagyott kath. papnak. Ezen s más hasonló kényes kérdések megoldása körül három álló napig folytak a tanácskozások ; megtörtént nem egyszer, hogy Rákóczy, kinek az ügy leginkább szivén feküdt, négy óra hosszant is beszélt egy huzamban; mig végre a hosszas viták és tanácskozások után október 1-én sike- rült megállapodásra jutni1).

A hozott törvénypontozatokban mindenek előtt kimondatik, hogy senkinek sincs joga a lelkiismerete• ken uralkodni; miért is, tekintettel különösen az 1608. 1647-iki2) határozatokra s az 1659-iki királyi hitlevélre, ezúttal is kihirdettetett a szabad vallásgyakorlat. A következő czikkelyek részletes határozatokat foglalnak magokban úgy a verseny tárgyát képező templomok, ról, mint a folytonos ellenségeskedést okozó fontos

’) A szécsényi gyűlésen előfordult vitákról lásd bővebben Csécsi János : Acta Conventus Szécsényiani.

*) Megjegyzendő, hogy a templomügyi határozatokban az 1647־ik évi állapotok szolgáltak irányadó ál.