Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

388

vert kovácsoltak volna belőle. De ez nem történt, sőt az állítólagos mérgezés még csak föl sem említtetett. Látjuk tehát, hogy a jézustársaságiakat mérgezési szán dékról vádolni annyi, mint egyenesen ellenmondani a történelem tanúságának.

Ezzel eljutottunk egész a szécsényi gyűlésig. Lás- suk már most magát a gyűlést, mit épített az ügygyei- bajjal elkészített talajra ?

A várva-várt gyűlés (1705. szept. 12. Szécsény mezején) végre megkezdődött. A. protestánsok már a megelőző napokban is teljes számmal voltak jelen s a gyűlésen fölhozandó tárgyakat egymás között előre meghányták-vetették. így szept. 11-én Petrőczy István sátorában gyűlést tartván, két emlékirat szerkesztését határozták el, egyiket a templomok ügyében, másikat pedig a szenvedett sérelmekről. Az elsőnek készítésé- vei Platthy Sándort, a másikéval Prileszky Pált és Kray Jakabot bizták meg.

A szept. 12- és 13-án tartott tanácskozások a vallásügyre való vonatkozás nélkül folytak le.

Szept. 14. történt az első lépés, melynek nagy befolyása lehetett volna a hozandó határozatokra. Csak- hogy szerencsére, a gyűlésnek a protestánsok által sürgetett szétválasztása — t. i. a főrendiek és nemesek ülésére — a kath. clerus és főrendek-, különösen pedig Bercsényi ellenszegülése következtében nem történt meg, sőt Radvánszky János személynöksége is, kit a rendek között többségben levő protestánsok a főren- dek és fejedelem tudta nélkül választottak azzá, szin tér. semmisnek nyilváníttatott. A lutheránusok ugyan az nap határozták el, hogy a két emlékiratot a megvá- lasztandó főszemélynek befogják nyújtani. Ekkor tör- tént, hogy a fejedelem a Karok és Rendek előtt nyil- vánosan kifejezte ama korábbi elhatározását, mely szerint a gyűlésen csak mint egyszerű nemes szándé- kozik jelen lenni. Ez az elhatározás már korábbi volt;