Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

12. A szécsényi gyülés kora, vallásügyi viszonyainak rövid ismertetése

386

nézve, hogy maga a Jézu s-T ársaság rendje nem gyakorolt hazaellenes üzelmeket !

De lássuk, csakugyan megakarták-e mérgezni Bér- csényit ? — A jézustársaságiak, mivel német szárma- zású rendtársaikat Bercsényi 1704-ben Nagyszombat- ból eltávolította, boszút esküdtek a tábornok élete ellen s elhatározták őt megmérgezni. A rút merénylet végrehajtásával Berzevlczyt, a nagyszombati rectort bízták meg, ki is a dráma színhelyéül Trencsént , sze- melte ki. Azonban a nagyszombati aligazgató — Bohus — ellenszegült e gyalázatos tervnek s fenyegetődzött, hogy tudósítani fogja a tábornokot. E miatt elzárták. Hanem ő valamikép mégis irt Bercsényinek s kiszaba- dításáért könyörgött, Bercsényi azonnal útnak indította gr. Labsánszky Bánost egy hadosztálylyal, de mire ez Nagyszombatba érkezett, Bohus már akkorra kiszaba- dúlt a börtönből és kolostorból. — így hangzik a vád és így adja azt elő Thaly K.. (református) történészünk is a ״Hon“ 1875. apr. 15 iki számában, hozzátevén még, hogy Bercsényi a merényletre készülő rectort elfő- gatva Bohussal s ennek levelével együtt, melyben a mérgezők le valának leplezve, őrizet alatt a fejedelem- hez küldé azon határozott tanács kíséretében, hogy a magyar jézustársaságiak vagy fíiggetlenittessenek, vagy teljesen kiüzessenek ; mely tanács azután a szé- csényi gyűlésen a jézustársaságiak ügyében döntő fon- tosságúvá vált. Mit tartsunk e vádról, azt Fraknói az akadémia egyik gyűlésén s rá nem sokkal később az ״Uj Magyar Sion“ hasábjain már elmondotta, 1j Ez ér- tekezés szűk keretéhez mérten elégséges lesz Fraknói jeles czáfolatát röviden érinteni, nagyobbrészt Béresé- nyi tekintélyére támaszkodva.

Igaz, hogy Bohus vádolja főnökét; de ez még mitsem bizonyít; sőt még az sem, hogy a tábornok először hitelt adott az árulkodónak. Berzeviczy 1704■

l) Uj Magyar Sión 1875 Fraknói válasza.