Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

7. József Egyiptomban

337

A falfestményeken kívül az ó-egyiptomi feliratok és papyrosok is minden kétséget eloszlatnak e tekin- tetben. Ezekből tudjuk, hogy a szőlőt ó-egyiptomi nyel- ven ״elel“-nek nevezték *), a bort pedig ״erp“nek. A nyelv már korán vörös (t e s r a r p) és fehér (a b s a r p) bort különböztet meg. — Az Anast. papyrosban (IV. 7, 3.) a többi közt a szőlők felügyelőjéről van szó, kinek pinczéiben igen sok bor volt. Mariette papyro- sában ez a mondat: ״és sok arany-serleg volt az ivó- asztalra helyezve; mindegyik arany-serleg telve volt borral“ — minden kétséget eloszlat. s) Abból a körül- ményből, hogy a fő-pohárnok (álmában) kezével facsarja ki a szőlöfürtöt, semmire sem lehetne követ- keztetnünk, mert nem szabad feledni, hogy álommal van dolgunk. Úgy látszik azonban, hogy az egyiptomiak a vízbe szőlő-nedvet facsartak és ez italt hűsítő gya- nánt élvezték. Az edfu-i templom falfestményei között a király alakja látható, a mint a fő-pohárnok álmának megfelelőleg egy szőlő-fürtöt facsar serlegébe. A kép alatt a fölirás olvasható:

״Szőlő tétetik a serlegbe; iszsza azt a király.“

Egy másik fölirat értelmében Szét (istenség) kisé- rői megöletésének emlékére szőlőt szokás a vízbe facsarni. s)

Az egyiptomi bortermelés a Ptolemaeusok idejé- ben még jelentékeny volt. — Az egyiptomi borok, külö- nősen a mareoti, plinthinusi, szebennytusi és az anthyl- lai a külföldön is igen keresett fajok valának. Az arab uralom kezdete óta (a korán tilalma és a rossz gazdái- kodás miatt) az egyiptomi bortermelés mindig jobban hanyatlott, míg végre egészen megszűnt. Csak az újabb * 2

’) L. Ebers, Aegypten. I 325.

2) Lásd Brugsch, Hieroglyphisch-demot. ־Wörterbuch. 50. 1.

8) E föliratokat Naville közölte : Textes relatifs an mythe d’Horus XX. és XXIII.

22