Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

1. A vasárnap megszentelése

3

vétség napja, az Istennek szentelt nap legyen. S épen azért a Sina-hegyen kihirdetett törvény csak arra utal vissza : ״Megemlékezzél, hogy a szombatnapot megszenteljed“ .... ״Mert hat nap alkotta az Úr az eget és földet, a tengert és mindazt, mi azokban vagyon; de a hetedik napon megnyugodott: azért áldotta meg az Úr a szombatnapot és megszentelte azt (Móz. II. 20. 8. ii.).

Isten az időt és a természetet az ember szolgá- latjára rendelte. De a teremtménynek a Teremtőt el kel- lett ismernie az idő és a, természet urául. A termé- szét felett terjedelmes uralommal felruházva (Móz.

1. i, 2g. 30.) az embernek a paradicsomot kellett volna művelnie és fentartania (Móz. I. 2, 15), de önmegtar- tóztatás által egyúttal áldozatot kellett volna hoznia Teremtőjének, tartózkodva a tiltott gyümölcstől (Móz. I.

2, 17.). Épen azért illő volt, hogy az ember az időt, melyet a genfi szent püspök Isten idejének nevez, megszentelje, s Istennek az idő adóját a sabbath meg- szentelése által lerójja. ') Ha a földi élet egy szellemes gondolkodó mondása szerint, nem egyéb, mint eresz- tékeiből kisikamlott örökkévalóság, akkor a földi élet istenes megszentelése ״az isteni időrend helyreállítása, az örökkévalóságnak újból való elnyerése.“ 2)

Épen azért a sabbath megszentelésében és az önmeg- tartóztatásban, melynek napjai az ünnep és böjti napok, világtörvényt láthatunk, a mely soha sem veszt- hette el érvényét tökéletesen az emberiségben.

2. A sabbath a bűnbeesés után.

Elfogadhatjuk azt, hogy a sabbath megszentelése már a pátriárkák idejében sem volt ismeretlen, mondja

') Clemens Graf zu Brandis, der Staat auf christlicher Grundlage. Regensburg i860. 180. 1.

2) Werner, System der christlichen Ethik. Thl. III. Regensburg 1852. 168. 1.

1*