Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)

3. A bold. Szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége

tatás ünnepeltetnék ; a mi határozottan kitűnik ebből a.z okoskodásából: hogy volna ott távol a bűn, a hol a libidojelenvan? Megütközésének oka abban rejlett, hogy a lyoniak szerinte oly tényt szándékoznak megünnepelni, mely tény az emberi természet gyarló- sága következtében aligha lehetett bűn nélkül. Sz. Bernárd fentebbi okoskodása tehát nem irányul a bold. Szűz eredeti bűn nélkül való fogantatása ellen, a mennyiben nem lehet feltennünk, hogy sz. Bernárd azt a véleményt táplálta volna, mintha az eredeti bűnt a testi kivánság teszi és miatta és általa terjesztetik el a nemzetire; hanem igen is irányul az ünnep ellen, a mennyiben azt vélte ezáltal megünnepeltetni, a mi magában véve nem szent dolog, sőt bűn nélkül sincs. Ha tehát hibázott, hibázott ״in quaestione facti“, a tény kérdésében, mert az ünnep jelentését hibásan fogta fel; nem pedig a jog, a hit kérdésében, ״in quaestione fidei“, mintha szerinte a szülék libidója tenné a gyermek eredeti bűnét. ״Nem lehet előbb szent, semmint létezett“, de midőn már létezni kezdett, akkor szentté lehetett. így épen nem találunk ellentmondást abban, hogy Isten Mária testé- vei, melyben különben sem volt bűn, nem eredeti bűn- nel terhelt, hanem Fiának érdemei és méltósága tekin- tétéből már megszentelt lelket kapcsolt össze; a mi bizonyára sz Bernárd nézetével nemcsak nem ellenke- zett, de tökéletesen megegyezett, miután ő a bold. Szüzet különben is elismeri megszenteltnek anyja mé- hében, vagyis határozottabban szólva akkor, ״cum facta est“, azaz midőn testével a lélek egyesült. így értei- mezve sz. Bernárdot, őt a jól értett szeplőtelen fogan- tatás ellenei közé sorolni nem lehet. Azt a fergeteget, melyet e levél Francziaországban előidézett, a fentebbi bal felfogásnak tulajdoníthatjuk. Móricz, párisi püspök és az egyetem úgy értelmezték a fogantatást, mint a szülők házassági egyesülését. Sz. Bernárd különben levele végén határozottan aláveti magát az egyház ité-