Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
hetjük, hogy az minden tekintetben igazságos. De alkal- mazható-e eme föltevés minden elöljáróra, alkalmazható e pl. a jelen és a legközelebbi múltnak minden törvény- hozó tényezőjére, milyenek pl. az 1871-ki párisi com- mune vagy az 1848-ki adómegtagadó porosz kamara stb. stb ? Hogyan lehetne azoknak szigorú lelkiismere- tességiik, kiknek nincs lelkiismeretűk, kik nem is akar- ják, hogy legyen s legfeljebb saját élvezetöket vagy pénzes zsacskójokat teszik istenökké ? Pedig lehetetlen-e, hogy a kormány rudja az ilyenek kezébe is kerül ? Csak tessék némely tudós törekvésére, a communnak a socialistáknál terjeszkedő dicsőítésére s több hasonlókra gondolni! Valamely törvényt vagy parancsot addig tété- lezhetünk fel okosan igazságosnak, míg fontos okok az ellenkezőt nem bizonyítják. Utóbbi esetben oktalan- ság volna még kétesen tilos dolgoknál is az elöljáró kedvéért egyszerűen a törvény igazságosságát s meg- engedettségét feltételeznünk. Avagy komolyan állíthat- ná-e valaki, hogy Nero, Caligula s más hasonló koro- nás szörnyek parancsai alkalmával okos lett volna a föltevés, hogy ezek mindig igazságosat s jót parancsol- nak ? Lehetnek tehát esetek, melyekben az alattvaló köteles az engedelmességtől eltekinteni s saját Ítéletéhez folyamodni, nehogy a parancs megfontolatlan s vak- merő teljesítése által magára vonja a felelősséget. Es e vizsgálási jog, mely az alattvalónak át van engedve, valamint ezen kötelesség, melyre szorítva le- hét, nem a rend megzavarása, hanem annak oltalma vé- gett léteznek. Az egyház tana e szerint, nehogy a tár- sadaltni rend megzavartassék mindig azt tartotta, hogy ott, a hol valamely felsőbb parancs meg — vagy meg nem engedettségéről kétely támad, a parancsnak s nem a kételynek kell győznie. Ha tehát megtörténnék, hogy az alattvaló, miután a parancs tartalmát a viszonyok s saját képessége szerint éretten megfontolta s megvizs• gálta, annak tilosságáról biztos ítéletet nem hozhatna,
