Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
meskednie szabad. Általában helyes lehet e magya- rázat, de teljes terjedelmében nem az. Még gyakrabban bizonyul be igaznak az is, hogy az alattvalónak ott, a hol engedelmeskednie szabad, egyszersmind engedel- meskednie kell, vagy legalább helyesebben cselekszik, ha engedelmeskedik ; de még az ily megszorítás mel- lett sem tartalmaznak a fentebbi szavak kivételt nem táró szabályt. Hol egyedül saját személyes jogomról van szó, melyet a hozzám intézett parancs megsért, ott engedelmeskednem szabad ugyan, de engedel- meskednem nem kell; sokszor jobb is engedelmes- kedni, jóllehet jöhetnek elő itt is oly körülmények, hogy még ezt sem lehet állítani. Helyesebb azonban felállítani azt a szabályt, hogy az elöljárónak minden megengedett dologban engedelmeskednünk kell, ha a megengedett dolgokat teljes kiterjedésükben nem az alattvalóra, hanem az elöljáróra vonatkoztatjuk. A hol ugyanis az elöljárónak hatalma van megpa- rancsolni s e parancsolatának tárgyát fentartani : ott az alattvaló részéről természetesen az engedelmesség kötelessége felel meg. A negyedik ok, a melyből valamely törvény vagy parancs érvénytelensége levezethető, a parancso- lónak vagy törvényhozónak illetéktelensége. Ha vala- mely törvényszék egy bizonyos dologban nem ill été- tékes, akkor nem is hozhat érvényes Ítéletet. Ha pedig ezt mégis megtenné, akkor az ítéletet meg kellene semmisíteni. Épen nincs lényeges különbség, ha az ״ítélet“ helyébe ״törvényt vagy rendeletet“ teszünk. Mindkét esetben a dolog úgy veszi ki magát, hogy hasonlattal éljünk, mintha egy makranczos gyerek, a kit játékközben háborgatnak, azt parancsolná, hogy: ezentúl a Dunának vissza felé kellene folynia. A folyam csak úgy fog folyni ezután is, mint azelőtt; az Alkotó a kis makranczos parancsát nem fogja mindenható szavával megerősíteni. Annál kevésbé fogja szent aka• — 128 —
