Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
fény és sötétség mindig ellentétben vannak egymással, úgy erény és vétek sem állhatnak soha békésen egy- más mellett; a rossz még akkor sem változtathatja meg lényegét, ha az erény mezébe öltözik ; ily változás teljesen lehetetlen ; s ezt megkisérleni ördögi kaján- ság lenne. B onyos körök nagy lármát csaptak, midőn IX. Pius egyes törvényeket erő- és érvénynélkülieknek nyilvánított. Egy részök abban tűrhetetlen bitorlást s idegen hatalmi területbe való túlkapást akart látni, kísérletet a világi s a polgári joghatóság fennálló törvé- nyeinek megsemmisítésére. Mások az igazságtalan túlka- pás vádját az által vélték leghatározottabban visszautasít- hatni, hogy a törvény kétféle érvényességét különböztet- ték meg: a jogi s az erkölcsi érvényességet. Szerintök a jogi érvényesség akkor áll fenn, ha alkotmányos eljárás mellett alaki tekintetben megtörtént mindaz, a mi szüksé- ges arra, hogy a törvény kötelező erővel birjon ; ezzel együtt azután a törvény kívánalmainak teljesítésére nézve keletkezhetnék bizonyos jogi kötelesség, mely- nek, ha az alattvaló lelkiismeretének tiltó szava miatt nem engedelmeskedhetnék , legalább abban kellene nyilvánulnia, hogy ez lelkiismeretileg köteles volna magát ama büntetésnek alávetni, mely a törvény áthágóira van kiszabva. Eme jogi érvényességet, — folytaták — mely fölött egyedül az állam Ítélhet, a pápa sem meg nem támadja, sem meg nem támadhatja. Ellenben az erkölcsi érvényesség szerintök közvetlenül a lelkiismeret kötél- meit érinti, mely szerint a törvény kívánalmainak eleget kell tenni; ez pedig tisztán belső ügy, mely fölött a katho- likusok felfogása szerint a pápának joga van határozni. Ez érvényességet a pápa a szóban lévő törvényekkel szemben tényleg tagadta, sőt a katholikusoknak lel- kiismeretbe vágó kötelességükké tette, hogy a törvény kívánalmainak ne merjenek eleget tenni. A nélkül, hogy ez elvet egyes határozott esetekre