Munkálatok a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolájától - 43. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1880)
2. Az emberi törvények és az engedelmesség, Lebmkuhl Ágoston j. t. után
03 ז talmasságnak, Isten rendelésének áll ellene.“ E szavak az engedetlenséget Isten ellen elkövetett lázadásnak bélyegzik. Jóllehet a Szentirás az engedelmességet s a tör- vényes hatóság iránt való hódolatot határozottan pa- rancsolja; ámbár arra int, hogy ne csak félelemből, hanem a lelkiismeret miatt engedelmeskedjünk még a kényuraknak is : azért még sem állítja, hogy a hatal- mások akaratának minden tekintetben alávessük ma- gunkat, nem állítja, hogy ha némely esetben ez akaratot tekintetbe nem vesszük, bármily ünnepiesen legyen ez akarat kihirdetve, bűnös engedetlenséget köve- tünk el. Üssük csak fel az ó- s új szövetség könyveit, s elég gyakran azt találjuk, hogy az engedetlenség dicsérendő tettnek, az Isten iránt való köteles szolgálat s engedelmesség tényének van feltüntetve. így pl. az egyptomi király kiadta, és minden- esetre kellően ki is hirdette ama parancsát, melynek értelmében a zsidó figyermekeket, azonnal születésük után, meg kell vala ölni; a ki e törvénynek nem enge- delmeskedett, annak engedetlenségét a Szentirás Isten által jutalmazott, könyörűlet- s istenfélelemből folyó cselekedetnek tekinti. Mózesnek Phaiao a legkemé- nyebb büntetés terhe alatt tiltotta meg, hogy szeme elé jöjjön, s Mózes e tilalom daczára mégis újból eléje lépett s ellenállott neki Istentől felruházott tekintély- és erővel. Nabuchodonozor király kellően hirdette ki ama parancsát, mely szerint a harsona s a hangsze- rek szavára mindenkinek földre borulva kellett imádnia az általa felállított arany szobrot s az eme parancs iránt tanúsított engedetlenséget Isten azzal jutalmazta meg, hogy a három bátor ifjút a lángokból kimentette. A médek azon törvénye, melynek alapján Dánielnek meg akarták tiltani, hogy naponkint az egy igaz Isten- hez, a zsidó nép különös oltalmazójához imádkozzék, kétségkivűl kellően volt kihirdetve, Dániel azonban
