Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)
IV. Küzdelem az oktatásszabadságért
72 De mit is törődik a szabadelvüség az igazság szavával, ha a hatalom kezében van? Valamit azonban mégis tettek, hogy a charta 69. pontjának eleget tegyenek; ugyanis megjelent az 1833. junius 28-iki törvény , mely szervezte a népnevelést Franciaországban, azaz megparancsolta a községeknek, hogy iskolákat állítsanak J), s ezeket aztán az egyháztól elválasztá, hogy : az állam vezetése alá helyezhesse, mely positiv vallásról többé már tudni sem akar ; ezen törvény a- közép J és felső iskolák viszonyain nem javított semmit. Sőt ellenkezőleg egy 1831. dec. 21-én kelt királyi rendelet kimondja, hogy bizonyos időtől kezdve senki sem lehet plébános, hacsak nem baccalaureus; felsőbb papi méltósághoz pedig licentiatusi fokozat kívántatik; és ezen kegy adományozása kizárólag az egyetemhez tartozott. I Egy későbbi rendelet a papságtól vizsgát követelt, egy (esetleg hitetlen vagy tévhitű) egyetemi tagokból álló bizottság előtt ; mert, úgymond S a 1 v a n d y nagymester a királyhoz 1838. okt. 31-én intézett jelentésében: „az egyetem nyilván nem felelne meg céljának, ha a tudományok királynéja. a hittudomány előadásának jogát ; és a papi pályához megkivántató tudományt bizonyító fokozat adományozását kezeiből kibocsátaná.“ 2) íme katholikus papság a tanító állam kegyelméből ! Ekkor már csordultig volt a pohár. És ki is csordult, midőn 1839-ben Villemain törvényjavaslata került színre, melynek értelmében a kis szemináriumok igazgatóinak és tanárainak academiai fokozattal kellett volna birniok, ha állásukat meg akarták tartani; továbbá ezen intézetek tanárainak , mielőtt hivatalukat elfoglalnák , jobbadán az egyetemtől kiküldött bizottság előtt kellett volna a vizsgát kiállni ; végre a tantervnek és a tárgyak kezelésének világi felügyelet alá kellett volna. ') A felállítandó iskolák száma nem kevesebbre, mint 20,000-re rúgott. 2) V. ö. Hist. pol. Blätter, 1843, XII. köt. 211—222. 1.
