Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

III. A forradalom és az állami oktatás-monopolium

A forradalom és az állami oktatás- monopolium. ')

Láttuk, hogy az egész pogány ó-korban egyedül a jelentéktelen Sparta volt az, mely a szülők nevelési jogát elég merész volt az állam részére lefoglalni. A keresztény időszámítás óta egész a hitújítás korszakáig csak két oly kísérletet mutat fel a történelem, mely az oktatásszabadság ellen irányult: egyik a hitehagyott Juliántól, a másik II. Frigyes császártól, az egyház két legelkeseredettebb ellenségétől származott. Juliánnak nyíltan bevallott célja az volt, hogy a kereszténység romjain fölemelje az enyészetnek indult pogányságot, és azért egészen modern ízlés szerint azt követelte, hogy a tanítójelöltek vizsgáiról neki jelentés tétessék, minthogy a megerősítést magának tartotta fönn ; természetesen a keresztény tanítók hiába várták a megerősítést. Továbbá követelte, hogy minden tanító jó erkölcsű legyen, és oly új tanoknak, melyek az állam elveivel ellenkeznek, ne hódoljon, a mi ismét csak a keresztények ellen irányult, kiknek vallása ez által államveszélyesnek nyilváníttatott. Végre a hithű keresztény ifjak a po- *)

III.

*) V. ö. „Documents hist., crit. et apolog. concernants la Comp. de Jésus. Paris. I827. Docum. XX.“