Mair C.: Az oktatásszabadság - 42/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1879)

II. Az oktatásszabadság a francia forradalomig

már itt fényes jeleit adá nagy tehetségének ; buzgón látogatta e mellett a fórumot is , hogy a szónokokat hallgassa, különösen kedve telt a 12 törvénytábla olvasásában és tanulmányozásában. Egy másik tanítója volt ez időben az ifjú Cicerónak, Archias a költő, ki őt a költészetbe avatta be ; mialatt a szorgalmas ifjú más görög tanítók Rómában való jelenlétét is felhasználta, hogy a többi szabad művészetet is megismerje. Miután Cicero 18 éves korában fölvette a római polgárok öltönyét, Q. Mucius Scaevola augur, nagy tudományú és tekintélyű férfiú, lön védője, ennek halála után pedig Scaevola főpaphoz, az augur rokonához csatlakozott. Ekkor a bölcsészet tanulmányozására adta magát ; tanítójául említik Philo academicust, ki a háborús viszonyok miatt Athénből elüzetvén, ez időtájt Rómában iskolát nyitott, továbbá a rhodusi Mólót, az ékesszólás jeles tanárát és Diodokus stoicust, ki Ciceróval egy házban lakott. Végre Cicero tanulmányainak befejezése végett Athénbe utazott , hol Atticust, az academia akkori igazgatóját, és syriai Demetriust, a kitűnő szónokot, hallgatta ; ekkor hat hónapi ott időzés után beutazta Kis-Ázsiát, még egyszer hallgatta a rhodusi Mólót és végül 31 éves korában dicsőségteljes pályáját megkezdendő, visszatért Rómába.

Ilyen volt a római köztársaság egyik legnagyobb férfiúnak kiképeztetése ; ilyen volt az oktatásszabadság azon államban, melyet a jog- és müveit állam nevezete ép úgy megillet, mint korunk bármely államát ; ilyen volt a szülők szabadsága gyermekeik nevelésében azon népnél , mely szabadságára joggal volt büszke ; végre ily férfiakat nyert az állam és a tudomány az oktatásszabadság által ; míg ellenben a mi modern iskolánk, minden állami gondoskodás mellett is némely tudományszomjas ifjúból már 14—15 éves korában szellemi nyomorékot alkot. Igaz ugyan , hogy Tacitus a korabeli nevelésnek szomorú képét tárja elénk, de ez már a ha— 37 —