Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
törvényei szerint ugyanis, az égitestek mozgása naprendszerünkben két erő hatása által létesül. „Az egyik, a nehézkedési erő, a bolygóknak a nappal való egyesítésére törekszik ; következőleg ez a bolygóknak a naphoz való állandó esését okozza, s az égitesteknek a nappal való egyesülése csakhamar be is következnék, ha vele szemben egy más ellentétes erő nem működnék. Ez pedig a r ö p e r ő, mely saját hatás körében ismét arra törekszik, hogy a bolygókat érintőik irányában a naptól eltávolítsa ; ezen erőnek behatása alatt viszont az égitestek a világűrben elvesznének, ha a nehézkedési erő hatását nem ellensúlyozná. így tehát a bolygók mozgásánál két, egymással ellentétes erő egyesül összhangzó működésre. S valószinü, hogy ugyanezen szabály érvényes a többi égitest bolygóira nézve is.“ *) Ellentétes erők ilyetén állandó összhangzata pedig semmiképen sem fejthető meg csupán a vak szükségből ; az említett erőknek tervszerüleg kellett egymáshoz kap- csoltatniok, hogy egymással összhangzásban működjenek, a mint hogy valóban működnek is. — Továbbá a földtengelyének pályasíkjával alkotott szöge úgy van kimérve, hogy e hajlási szögnek természetes következménye az évszakok szabályszerű váltakozása. A földtengely helyzetének bármily változása e szabályszerű váltakozást megsemmisítené, s ez által a növény és állatország épségét és különféleségét, mely eme változásokon alapszik, lehetetlenné tenné. Minthogy pedig ezen hajlási szög csakúgy lehetett volna más is, mint a milyen tényleg, szükségképen azon következtetésre kell jutnunk, miszerint az egyenesen azon célból méretett ki igy, hogy az évszakok szabályszerű váltakozása létesülhessen, és igy a növény- és állatvilág fönállása e földön lehetővé tétessék. — Ha továbbá tekintetbe veszszük a víztömegeknek a földön való széthelyezését, arról győződünk meg, ’) Materialismus oder Christenthum ? 39 1.
