Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
V. Az anyagelviség tana a világ keletkezéséről
— 66 tarthatatlan. Eszerint ugyanis minden világi test eredetileg egy roppant nagy gözgömbben volt föloldva. Ezen gőzgömbben kezdetben hő még nem volt; mert a hő, mint azt föntebb láttuk, csak az anyagoknak egy közös központ felé való nehézkedése folytán támadt kölcsönös érintkezése által jött létre. A gőzgömbben képviselt általános világanyagnak tehát, eredetileg a hömérsék absolut zéruspontján, tudniillik C. 273°-on kellett lennie zérus alatt. A légnemű s cseppfolyós állapot azonban, mint tudjuk, a hő eredménye. Következőleg az anyag a hömérsék absolut zéruspontján nem lehetett gőz-, vagy légnemű állapotban. Ily hömérsék mellett még állandó gázainknak is szilárdaknak kellene lenniök. S ez ellen azt állítja Eaplace, hogy még oly anyagok is, melyek csak a legmagasabb és elérhetetlen hőfokok mellett lesznek cseppfolyósokká, mint az arany, éreny, agyagföld stb. az absolut zérusponton légneműek voltak! Nem annyit tesz-e ez, mint az egész elméletet egy oly fölte\ésre alapítani, mely a természet minden ismert törvényével ellenkezik ? *) b) De tekintsünk el ettől, s helyezkedjünk elvi álláspontra ! A ki a világ lassankénti képződését s alakulását egyedül az anyagból akarja kimagyarázni, annak azt is föl kell tennie, hogy amozgás is egyedül az anyagból eredt, minden magasabb mozgató erő közbejötté nélkül. És az anyagelviek valóban ezt teszik. Nem szólunk itt a múlt század francia materialistáiról, kik az anyagnak bizonyos lényegi mozgást tulajdonítottak ; de a modern anyagelviek által elfogadott, Eaplace- féle elmélet szerint is, a mozgás eredetileg a gőzgömbben önkényt, minden magasabb erő behatása nélkül keletkezett. Ez azonban egyáltalán lehetetlen. Mert : a. A modern természettudomány által is elfogadott alapelv az, hogy a test, illetve az anyag, természeténél *) Materialismus oder Christenthum ? 27. 1.
