Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
III. Az anyagelviség ismerettana
39 latot, megfoghatatlan. (Kraft und Stoff. XXIV, 132. 192 11.). Virchow és Vogt pedig őszintén bevallják, hogy az öntudatot az anyagelvi világnézlet szerint megmagyarázni nem lehet. De hát micsoda tudományos álláspont az, melyen a lelkiélet alap-tüneményeit átha- tatlan homályba kell burkolni, s mint megmagyarázha- tatlanokat előállítani ? Épen ezért kellene az anyagelvi véletre halálos Ítéletet mondani, mert általa minden homályba, s a megfejthetetlenség ködébe tereltetik visz- sza ! Épen ennek kell a legnyomósabb bizonyítékot szolgáltatnia arra nézve, hogy a gondolkodást nem lehet az agy szervéleti mozgására visszavezetni; hanem, hogy az emberi megismerés megmagyarázására egy lelki tényezőt (factor) kell felvenni, mely mint olyan, az anyagi szervnek felfogott agytól különbözik. Mert az által, hogy ama lelki tényező fölvétetik, az említett megfoghatatlanság megszűnik, s a lelki élet minden tüneménye megmagyarázható leend. Ekkor azután az agy, az anyagtalan gondolkodási elvnek (principium) csupán szerve gyanánt tűnik föl, s az anyagi agyműködés csak föltétele gyanánt, a hozzácsatlakozó lelkimüködésnek, mely az anyagi működést lelki élettüneménynyé emeli. Hasonlókép az öntudat is kiemelkedik az anyagelviség által költött megfejthetetlenségéből ; mert az anyagtalan lelki gondolkodási elv, ép azért, mert ilyen képes önmagára reflectálni s képes önmagát tárgyiasitanb Tehát épen ez által, hogy az anyagelvi ismerettan mindenütt megfejthetetlenségekbe és rejtvényekbe ütközik, melyek megfejtésüket csak az agytól, mint anyagi szervtől különböző lelki elvben találják, önmagát czáfolja meg, és a követői által tagadott elmélet bebizonyítására szolgál. 6. Az anyagelviség jól érzi ezen gyönge oldalát, és azért az említett támadásoktól oly módon vél szabadulni, hogy „ismeretünk határos voltára“ utal. Itt azon elvből indúl ki, hogy ismeretünk, minthogy az érzéki tapasztaláson kivül más ismeretforrás nem létezik, egye-
