Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. Az anyagelviség történelmének vázlata
23 test egész mivoltában énem, lényegem. Csak az az igaz és isteni, a minek bizonyítékra szüksége nincs, mely közvetlenül önmaga által bizonyos, közvetlenül önmagáért beszél, és azon állítást, hogy létezik, közvetlenül maga után vonja, — a mi általában határozott, a mi általában kétségtelen. De csakis az érzéki dolog világos ; csak ott, hol az érzékelhető kezdődik, szűnik meg minden kétely és vita.“ A vallás csak abból áll, hogy az ember saját lényét tárgyiasítottan fogja fel, és azt Istenként j imádja. Minden hittudomány tehát csak anthropomorphis- muson, emberistenítésen alapszik. Az ember önönmagát öntulajdonaival együtt tárgyiasítja, és ezen tárgyiasított képzetet azután azon tulajdonokkal felruházva, mint önmagától különböző isteni lényt, állítja maga elé. 17. Nagy mérvben mozdították elő Németországban az anyagelviséget a természettudósok. Azon arányban ugyanis, a melyben Németországban a bölcselet hanyatlott és felbomlásához közeledett, emelkedett a természettudomány , és tett mindig nagyobb haladást. Előszeretettel fordultak a szellemek az ismeret ezen iránya felé, és a tapasztalati exact buvárlat meglepő eredményei csak arra szolgáltak, hogy a tudvágyat a természettudományok iránt mindinkább fokozzák. A természettudomány ezen emelkedése, a német bölcselet mindig gyorsabb hanyatlása mellett, azon következményt vonta maga után, hogy a természettudósok a természettudomány egyoldalú értékesítésében az emberi ismeret eszményi, érzékfölötti elemeit teljesen elvetették, az eszményi ismeretet általában az emberi szellem tévedésének tekintették, következőleg mindenféle bölcselettől megvetőleg fordultak el, és minthogy a természetet tekintették egyedül valónak, sa természet- tudományt egyedül jogosult tudománynak, az anyagel- viség álláspontjára helyezkedtek. „Erőnek és anyagnak“, paránynak és parányerőnek kelle mindent meg fejtenie. — így a német materialismus egyrészt a német
