Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIV. Az anyagelvi "népjog"
167 államnak a másikhoz való viszonyát tekintve sincs tevőleges törvényhozás; mert az egyik, nem áll a másiknak törvényhozási hatalma alatt : következéskép a kettő közt magában véve jogról és kötelességről szó sem lehet. Mint az állam általában, úgy az egyes államok egymáshozi viszonyaikban sincsenek egymással túlterjeszkedő erkölcsi és jogi rendben, minthogy anyagelvi alaptételek szerint, ilyen egyáltalában nincs is, és azért természetes jogi és kötelességi viszony köztük nem is létezhetik. A mint az egyes emberre és államra nézve nincs az ő közreműködése nélkül őt kötelező erkölcsi és jogi szabály, ép úgy az államokat közreműködésük nélkül a priori kötelező népjogi szabály sincs. Tárgyilagos és általánosan érvényes természetes népjog, nem létezik. 2. Az államok és népek közti viszonyt tehát ugyanazon módon kell felfognunk, mint az egyes emberek közt levő viszonyt. A mint ezekre nézve egymáshozi viszonyaikban csak azon haszon a mérvadó, melyet valamely cselekmény a cselekvő önérdekének szerez; úgy az államok és népek is egymáshoz! .viszonyaikban és érinkezéseikben más államokkal és népekkel, nem tartoznak mást közlekedésük alapjául ismerni és elfogadni, mint saját érdekeiket. Nincs jogi, hanem csak érdekpolitika. Ezen érdek foganatosítására minden meg van engedve ; nincs eszköz melyet az érdekpolitika kivitelénél használni nem lehetne, ha mindjárt a közönséges erkölcsi álláspontról tekintve, még oly megvetésre méltónak látszik is. Nemzetközi állam-tényék, mondják, nem azon erkölcsi mérvek szerint itélendők meg, melyeket az emberek magán közlekedéseikben követnek ; ezek erkölcsi szempontból egyáltalán nem esnek Ítélet alá. 3. így az államok és népek egymásra nézve, minden jog nélkül vannak. Egy ességeket köthetnek ugyan egymással; de csak addig és annyiban tartozik mind-
