Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
X. Az anyagelviség tana az emberi fajokról
között léteznek. Vannak ugyanis az egyes fajok között különféle középfokozatok, melyeken az egyik faj a másikba megy át. Nem csupán egyedek, hanem egész néptörzsek találtatnak, melyek részint az egyik, részint a másik fajnak jellemző jegyeivel dicsekednek. Épen azért az emberfajok határozott fölosztása, — miként azt Müller József nyiltan bevallja (Physiol. II. 774.), — teljes lehetetlenség. „Tagadhatatlanul sokkal célszerűbb volna,“ mondja ő, „Blumenbach öt faját, mint a változatosság állandó és végleges alakjait egymással ellentétbe állítani, hogysem az összes népeket e fajok szerint osztályozni akarni. E kisérlet okvetlenül önkényes eljárásra vezet. A tatár és finn népek mindig homályos álláspontot foglalnak el a mongol és kaukázi fajokhoz viszonyítva ; ezeket a két utóbbi faj egyikébe sem lehet önkénykedés nélkül beosztani. Épen igy áll a dolog a pápuák- és alfurokkal, a malájok és négerekhez való viszonyukban.“ Ha már a középfokozatok sokasága miatt lehetetlen a szoros fajfelosztás, mennyivel kevésbbé fogjuk az említett fajokban az emberinem fajilagos felosztását fölielhetni ! d) Továbbá az egyes fajok, vagy csak az egyes néptörzsek egyedeinél sem különböztethetők meg tüzetesen az illető faj vagy néptörzs mindmegannyi jellemző sajátságai. Sőt ellenkezőleg, itt is a legkülönfélébb eltérések fordulnak elő. „Talán egyetlen egy törzs sem létezik,“ mondja Prichard (Naturgesch. d. Menschengeschlechtes, übers, von Vagner, II. 364.), „melynél mindazon isme-jegyek, melyeket a négereknek tulajdonítanak, a legfelsőbb fokban fellelhetők volnának ; azok általában a különböző törzsek közt sokféleképen szétosztvák.“ Ehhez járul továbbá az is, hogy a mi az egyik fajnál szabálynak tekinthető, ugyanaz, a másik fajnál is legalább kivételképen előfordul, és hogy oly egyedek, melyek külső jellegükre nézve törzsrokonaiktól jelentékenyen eltérnek, és valamely idegen fajjal való minden — 118 —
