Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VIII. A hatodik nap. Az emlős állatok és az ember teremtése
65 egyfolytában huzamosabban. S ha továbbá a szentirás azt mondja: „A föld“ (vagyis a szárazföld; meít a héber „aréz“ szót, valamint itt, úgy minden más helyen, a hol az a vizzel ellentétbe hozatik, ezzel kell fordítanunk) „hozzon elő,“ úgy ez arról tanúskodik, hogy a szárazföldi állatok teremtésénél nem teremtetett valamely új, elem a már létezőkhöz, hanem hogy a megelőző napok óta már meglevő életelem most csak tovább fej- leszteíett, a fensőbb szervezetű szárazföldi, vagyis emlős állatok számára. Hogyan ment ez végbe, arról a szentirás nem szól ; de azért épen nem kell azt úgy képzelnünk, mintha az állatok közvetlenül a földből jöttek volna elő. Sőt a szentirásnak az ellen sincs kifogása, ha ezen folyamatot akár Darvin szerint úgy képzeljük is, hogy az alsóbb rendű állatosztálv átmenetet képezett a felsőbb szerve- zetüekhez, és hogy a Teremtő akarata szerint és által, ez amabból alakult, csak ne téveszszük szem elöl, hogy ez nem esetékesen, vagy „a létért való küzdelem kö- vetkeztében“, hanem a Teremtő akaratának közvetítése folytán történt így, és hogy eszerint sem remélni, sem félni nincs okunk, hogy a véletlen a lények egy égé szén új rendiét fogja előidézni a földön. A szárazföldi állatok itt is csak általában s gyakorlati szempontból osztályoztatnak és így szelíd, vad és csúszó. vap-vis kisebb állatokra osztatnak. Hogy pedig ez utóbbi osztály alatt nem hüllőszerű férgeket, hanem apró emlősöket u. m. egereket, patkányokat, hörcsög, vakand s többefféléket kell értenünk, az abból is kitűnik, hogy az itt használt kifejezés „a föld csúszó- mászói“ (remesch haadama) azon kisebb emlősökre is alkalmaztatik, melyeket Noé páronkint vett föl a bárkába,1) a hol pedig szó sincs vizi állatokról, annál kevésbbé férgek és rovarokról, melyek különben mint föntebb *) *) Gen. I, 6, 20 és 7, l4; v. ö. 9, 3. Lükén, Az emberin, szdrm. okmánya. 5
