Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

VI. A négy első nap, a csillagászat és a földképződéstan

55

ditásról) vádolták, és ezt napjainkban Strauss és mások megújították. S ha csak a nap lehet a világosságnak egyedüli forrása, akkor igazuk van. De a természettudomány napjainkban már rég megállapította, hogy a világosság a mindenségijén független valami a naptól ; habár azt nem mondhatja is meg mi a világosság, hanem csak, hogy az valami erő, mely több más szintén erőmütani erőkkel a természetben mindenütt összeköttetésben van. így tehát a természettudománynak nincs oka kifogást tenni annak lehetősége ellen, hogy a világosság már a nap előtt volt meg a mindenségben. De nem csak annak lehetőségét kell a természettudománynak megengednie, hogy a világosság már a nap előtt létezett, hanem a természettudományi ismeret mai álláspontjából kiindulva csakis ezt tarthatja egyedül helyesnek és igaznak, úgy hogy nem Mózes, hanem épen ellenei esnek a képtelenség vádjába. — Lássuk csak, hogy az újabb csillagászat és geogonia (vagyis a föld képződését tárgyaló tan) jelenlegi álláspontjukon milyen nézetet vallanak a föld, valamint az egész világrendszer képződéséről.

Mióta a koperniki rendszer a régi ptolemaeusit meggyőzte és helyéből kiszorította, és különösen miéta a kepleri és newtoni felfedezések által kétségtelenné lön hogy naprendszerünk nem csak egységes össze- függésben van, hanem, hogy hasonnemű anyagokból is áll, és egyenlő erők s törvények szerint kormányozta- tik, sőt mióta a szinképielemzés segélyével ki lön de- rítve, hogy a csillagok is földünkhöz hasonló anyagokat tartalmaznak ; azóta mind valószínűbbé lön, hogy az egész mindenség és különösen naprendszerünk, mint az egésznek egy különálló része, egységes eredettel bír. Ezen egységes eredetre vonatkozólag, főleg a mi naprendszerünket illeti, Laplace, az ismert természettudós és csillagász, miután Herschel a csillagvilágra nézve már előbb hasonló elméletet állított volna fel, egy el-