Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. A teremtés első napja. A világépület alapjának lerakása, a világosság (tűz) melegítő, mozgató és képző erejének teremtése által
ségtől, és nevezé a világosságot napnak és a sötétséget éjnek.“ E szavak mindenesetre nem jelenthetnek egyebet, minthogy a világegyetemben igy a világitó és nem világító, a világos és sötét egymástól mind helyre, mind időre nézve elválasztattak, vagyis más szavakkal, hogy világitó és sötét égitestek keletkeztek, melyeknek tengely körül való forgása által nap és éj egymásután következtek. Már sz. Tamás azt mondja, hogy itt a világosságnak és sötétségnek szétválasztását kell érteni 1) az okra nézve, mint a világító és nem világító álló raány (substantia) (föld és nap) egymástóli elválasztását; 2) a helyre nézve, mint a sötét és világos félgömbnek, és 3) az időre^ nézve, mint a nap és éjnek egymástólí elválasztását ’). Továbbá a világosság és sötétség ezen elválasztása maga után vonta azután a különböző égitestek elválasztását is, melyeknek eredeti összefüggését tehát innen is meg lehet magyarázni. Utóbb a nap és éj megnevezése, azaz teremtése által azoknak egymás körül való forgása bizonyíttatik. „Mondá Isten“ itt ugyanis, mint a teremtés-történet egyéb helyein is nem jelent egyebet, mint Istennek teremtő akaratát vagy szavát, mely által az illető tárgynak léte lön megadva, és mely azon pillanattól kezdve mint maradandó elem mindenkorra és örök időkre a látható teremtés müvébe lön behelyezve. Az első nap végén tehát a mostani világrendszernek alapja lön megvetve bolygóival, napjaival és ezeknek saját tengelyök, nemkülönben egymás körül való forgó mozgásaikkal ; a sötét, alak- és mozgás nélkül való tömeg tehát már nem létezik, hanem a különböző égitestek hunt napok és bolygók jelennek meg előttünk ; de ezek is csak alapjokban, szilárd és maradandó merev testekké még ki nem fejlődve, sem helyzetük- és mozgásukban teljesen még nem rendszerezve.”^ X” most igy 'még *) *) Summa p. 215. ed. Col. 1620.
