Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

I. A chaos vagy ősanyag kezdetleges teremtése

A chaos vagy ősanyag kezdetleges teremtése.

Gen. I. i—2.

„Kezdetben teremte Isten a mennyet es a földet. A föld pedig puszta és üres vala, és sötétség vala a mélység szinén és az Isten lelke lebeg vala a vizek fölött.“ *).

A teremtési szent okmány e kifejezéssel kezdődik : „Kezdetben (a dolgok kezdetén) teremté Isten a mennyet és a földet.“ Ez az első szakasz cimirata és e szakasz (II. 4.) e szavakkal végződik : „Ez az ég és föld eredete, mikor azok teremtettek az napon, melyen alkotta az Úr Isten az eget és földet.“ A második szakasz (II, 4. és III.) ezután különösen az emberrel és őstörténetével foglalkozik. Ezen felosztással a mostani fejezetekre való osztás, mely csak a középkorban keletkezett, nem egyezik meg teljesen.

Vitázhatnánk a fölött, ha vájjon az „ég“ kifejezés alatt a láthatatlan szellemvilág teremtése is értendő-e. Azonban mivel a szellemvilágról később sem tétetik emlités sehol, és mivel az ég teremtésénél csak a látható égről (égboltozatról) van szó, azért ama föltevés, mintha Mózes az ég kifejezés alatt a szellem világot is értené 2), annyival inkább igazolatlan, minthogy ez ok') A szentirási részletek a Vulgata Tárkányiféle magyar fordításából varrnak véve.

2) Hogy e föltevés sem a szentirásban, sem az egyház magyarázatában támaszszal nem bir : v. ö. Reusch I, c. 76. 1. 3 kiadás.

I.