Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIII. A bünbeesés
136 talán (mint ilyen) az élet fájáról is vegyen, és örökké éljen“ — és kiűzé őt a paradicsomból. Isten tehát meg akarta akadályozni hogy az ember bűnös állapotában testére nézve halhatatlan legyen, és igy jelen bűnös és beteges állapota állandóvá váljék; ezért, vagyis csak könyörület és kegyelemből tiltja meg neki az életfájához való járulást. „Az életfájának élvezete,“ — mondja Drechsler, — „egy a szív benső állapotának megfelelő testi kivánalom és átalakítás utáni vágy, egy fokozatosan fejlődő pokoli testiség eszközlőjévé leendett.“ Annyi bizonyos, hogy jelenlegi életünkre nézve az átoktól sújtott földön, a jelen bűnös és beteges porhüvelyben való állapot megörökitésével szemben, a halál jótéteménynek nevezhető ; annál is inkább, mivel Krisztus közvetítése folytán a halál a földi nyomorúságoktól való megszabadulásnak, és a jövő életnek kapujává lön. A paradicsomból való kiűzetés, és a bűnös emberiségnek az életfájától való eltiltása, a pogány mondákban is kiváló szerepet játszik ; igy az indiaiak, — kik az első korszak minden nagyobbszerű hagyományos eseményét Wisnu istenség messiási ténykedésének tartják és annak, mint fentebb is említettük, tíz Avataráját, azaz tíz messiási alászállását különböztetnek meg, melyek közül az utolsót még mindig várják, s mely szerintük a világnak újjá alakításához fog vezetni a mostani vaskorszak végén, — a bűnös emberiségnek az életfájától vagy az életitaltól való eltiltását Wisnu második megjelenésének magyarázzák; mig Maminak (Hóé) vizözön- ből való megszabadulását (hasonlóan sok más pogány nemzethez, melyeknél a vizözön szinte a történeti események élére helyeztetik), ugyanazon istenség első Avatarájává alkoták. 1) A német mythologia ezt a Thiassi óriásról szóló elbeszélésben örökítette meg, ki a halhatatlanság almáit akarta Asgardból elrabolni. 2) ‘) V. ö. Az emberin, hagyom. 73 és 325 11. 2) V. ö. Simrock : Edda 327 1.