Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XIII. A bünbeesés
hogy ebben valami szellemi lény is lakozott. Erről ugyan a teremtési okmány mitsem szól határozottan, de mégis igaz; mert valamint az ősiratnak szerzője, úgy az egész hajdankori emberiség is kezdetétől fogva határozottan meg volt arról győződve, hogy e lény nem volt más mint maga az ördög, ki a kígyót csak mint közeget, vagy eszközt használta fel külső megjelenésére. A teremtési okmány tehát csak a történetnek tárgyilagos látható folyamatát beszéli el, a nélkül, hogy a külső megjelenésnek további magyarázatába bocsátkoznék. De erre nem is volt szükség, mert mint épen -említettük, nemcsak eléggé ismeretes volt, hogy a paradicsomi kígyó az ördög vala, hanem ez mint olyan a „kígyónak“ nevét is viselte, és pedig nemcsak a zsi. dóknál, de a pogányoknál is. A zsidók általában az ördögöt, ki az első emberpárt elcsábítá: „a régi kígyónak“ nevezték, és János apostol is igy nevezi azt a jelenések könyvében (apokalypsis). De e név alatt ismeri a gonosz szellemet, s az első emberpár elcsábító- ját, a pogányság is. A perzsák Ahrimánt, a gonosz szellemet, ki „mint kígyó“ jött a földre és az első embereket Mesia és Mesianét elcsábítá, „régi pokoli kígyónak“ nevezik. ') Az egyptomiaknái hasonlóképen Typhon a gonosz szellem, ki e világon minden baj szerzője, s egyszersmind Osiris halálának (Abel halála) is okozója, s „kígyónak“ rajzolják. Az indeknél Mahisasura [,,a legfőbb gonosz szellem“] a „kígyó,“ kinek feje az ígéret szerint (Krisna, a mythoszi Messiás által) szétta- postatik. Yirgiliusnál az ős „Hydra“ vagyis a kígyói melynek sokfejét Herkules (a görögök mythoszi Messiása) széttörte, legalul a Tartarusban, a pokolba nt mint a régi németeknél „Nidhögr kigyó“ („az irigykedő“), Huergel- mir (Tartarus vagy pokol) legalján, a világ kőrisfa legalsó gyökerén fekszik. Mexikóban is, hogy az újvilágot *) *) Vendidad Farg. 5.
