Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XI. A paradicsom
van tudomásuk az első ember testének ilyetén alakításáról, és a brazíliai tupinambák egy mondája beszéli : „Kezdetben a nagy szellem agyagból egy kis embert alakított, azután rálehelt, mire életet és lélegzést nyert, és ide oda bolyongván, emberré fejlődött ki.“ És ha e kifejezés oly kiváló szilárdsággal fenmaradt az emberi test teremtéséről szóló hagyományban, vájjon mire mutat ez? Talán hogy a Teremtő az emberi test nagy mestermüvének alkotásánál müvét minden tekintetben úgy tökélyesíté, hogy az ember teremtését a többi teremtmények létrehozására vonatkoztatva, azzal oly viszonyban áll, mint egy lánglelkű művész a művezetőhöz ? Bizonyára kell, hogy ez által az ember teremtése már test szerint is kiválóbb előnyben részesült legyen, fölülmúlván általában az állatok teremtését, melyekről csak az mondatik, „Isten készité.“ Csak a paradicsom állatainak (1. alább) teremtésénél használtaik még az „alakitá“ kifejezés, mely azok szervezetében szintén bizonyára valami előnyt jelez. A test teremtésén kívül ezután még a lélek eredete is külön előadatik, miután az első fejezetben általában már jelezve volt, hogy az ember Isten képmására teremtetett, a nélkül azonban, hogy elmondatott volna egyszersmind a mód is, hogy miként lön mint ilyen teremtve. Erre vonatkozólag itt az mondatik, hogy : „Isten orcájára lehelé az élet leheletét, s igy lön az ember élő lénynyé.“ A lélek tehát az isteni szellemnek egy lehelete által származik, s igy nem egyéb, mint ez utóbbi kifolyásának egy neme, mely az emberben egyszersmind az élet léheletét (a lélegzést) eszközli ; úgy hogy ezen isteni lehelet által az ember egyszersmind élő lénynyé leszen. — Az ő élete tehát egészen más természetű, mint az állatoké, melyeknek élete nem különös isteni lehelet folytán származik, hanem mindjárt testökkel együtt képeztetik. — A pogány mondák e tekintetben is egész határozottsággal nem-
