Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XI. A paradicsom
8i De ezzel még nincs e hely teljes értelme kimagyarázva. Feltételeztetik itt, hogy az Isten e napot önmagára nézve is megszentelé, és szent cselekmények végzésére szánta ; mert az embernek e tekintetben is, mint minden egyébben, Isten utánzójának kell lennie. De ugyan mi által szentelé meg Isten e napot a többiek fölött ? Nyilván az által, hogy e napot az ember számára te- remté, és öt feladatának betöltésére, hogy magát szellem-erkölcsi kiképzés által Istenhez hasonlóvá tegye, neveié és vezeté. A megelőző napok teremtési munkája csak az anyagnak volt szánva ; magában véve nem valami „szent“ mű, csak előkészület Isten templomának építéséhez. De ezen templomban az Isten képmásának, az embernek is meg kelle jelennie, és vele a megszente- sülés munkájának, vagyis az erkölcsi kiképezésnek is meg kelle kezdődnie, hogy az ember mint szabad, Istenhez hasonló és szentségre rendelt lény, isteni vezetés és intézkedések utján végcéljához vezéreltessék. Ebből azonban az következik, hogy a szombat az emberiségnek Mózes előtti ősintézménye volt. S csakugyan sok pogány népnél meg is találjuk a szombat megülését. De leginkább bizonyítja ezt az újonnan felfedezett assyr naptár, melyben Smith, az angol assy- rolog szerint ez áll: „Minden hónapnak 7, 14, 21 és 24 napja „suliim“ azaz nyugvó nap.“ Miután igy tömör irályban, rövid, jelentőségteljes és fönséges vonásokkal „az ég és föld,“ vagyis a látható mindenség teremtésének története eléadatott, áttér az okmány az első ember történetére, különösen eredeti állapotára s elestére. Nem az Isten akarta az emberiség mostani nyomorúságos sorsát, nem az Isten teremte az ember verítékével megművelt szántóföldeket és nem is ö eszközölte, hogy az embernek tövisekkel *) *) V. ö. Hist, of Assurbanipal, Lond. 1871. 328. 1. Lükénj Az emberin, szárm. okmánya. 6
