Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

életben, s különösen tekintélyének gyakorlata ellen a népjog kérdéseiben. E szellemből származik Bluntschli Ítélete a szentszövetség, s egyátalán a keresztény társadalom szerkezete fölött. „A szent-szövetség 1815-ben, mely a keresztény vallás elvére uj keresztény népjogot akar alapítani, nem tartható modern népjognak. Midőn a népjogot kizárólag a vallásra alapítja, félreismeri a vallás és jog közti kölönbségét; minthogy csak a keresztény népekre alkalmazható s a nem keresztény államokat az emberi világrendből kizárja, korlátozza a népjog hatályát; midőn Krisztust az összes keresztény nemzet egyedüli souverainjének mondja, a theokratia tévutjaira kerül, melyek az európai s müveit népektől egyátalán idegenek s velők összeférhetlenek ; midőn a patriarchalis eszméket államelvekké emeli, nem egyezik meg a politikus módon nevelt s szabaddá lett emberiség gondolkozásmódjával és szükségleteivel.“1) *)

*) Le droit international codifiée (2-e éd.), §. ior s 102.

A szent-szövetség kísérlet volt visszatérni a régi katholikus jogra, de az egyenetlenségek, melyeket az eretnekség s a szakadás a hatalmasságok közt terjesztett s föntartott, ezen kisérletet nemsokára minden komoly jellegétől megfosztotta. Egyáltalán a protestantismus által kifejtett utilitaristikus szellem soha sem volt oly föladat megoldására képesítve, melyet csakis a katholikus társadalmakban élő önmegtagadás és lemondás szelleme oldhat meg.

Laurentie (v. ö. „Union“ 1874. oktob. 26.) igy Ítéli meg a szentszövetség működését :

„Miután a bécsi congressus 1814-ben a nagy s kis államok fölött minduntalan önkényes határozatokkal rendelkezett, s miután a három hatalmas államnak tetszett a szent-szövetség actáját nyilvánosságra bocsátani, mintha most a nyilvános jogra s törvényességre nézve minden a legjobb rendben volna, Anglia ez esetben élt jogával, s vonakodott oly tan által magát lekötelezni, mely különhen sem volt egyéb, mint egyezmény, s melytől, habár a Szentháromság nevében lett kihirdetve, minden szentesítés hiányzott a három állam részéről, melyek egyike katholikus, a másik protestáns, a harmadik mint szakadár az egyháztól elválasztva volt.

„Anglia következetes volt; több lett volna csodánál, ha a szentszövetség idővel következetes maradt volna.

„A szent-szövetség mintegy mystikus visszatérés volt a már régi