Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
593 Nem elégséges a hadviselésben mérsékletet és kö- nyörületet, vagyis oly erényeket tanúsítani, a melyekből a kereszténység törvényt alkot. E tekintetben is midőn arról van szó, hogy a békekötések által a háború következményeit megállapítsák és az elégtételt egyik publicistája ekként fogalmazza : „Ha két állam között háború foly, akkor az egyik állam minden egyes tagja ellensége a másik hadviselő állam minden egyes tagjának.“ így Oké Maming, Commentaries on the Law of nations, ch. IV. p. 122. Ezem nemzetközi jognézletből vezetik le az angolok azon jogot, hogy az ellenség 'alattvalóinak javai saját teriiletökön zár alá helyezhetők, legalább addig, mig ők az ellenséges területen levő angol alattvalók javainak bánásmódjáról biztosítva nincsenek ; hasonló módon megszüntetettnek és eltiltottnak nyilvánítanak minden kereskedelmi viszonyt a két hadviselő állam alattvalói között. Egyébiránt készek arra is, hogy a jogot, ellenséges alattvalókat elfogni és fogságba vetni, a szerződések és nemzetközi szokások által ellöröltnek tekintsék.“ V. ö. Le droit maritime international. t. III. p. 117. (i-re ed). — Az Egyesült-Államok jogtudománya is elvként állítja föl, hogy az államnak jogában áll, ellenfele alattvalóinak személye és birtokával, mely az ellenségeskedések kezdetekor területén van, ellenséges módon bánni; s következőleg ez államnak joga van, az ellenséges alattvalók birtokát elkobozni, és velők mint hadifoglyokkal bánni. V. ö. Kent, Commentaries on American Láw t. I. p. 64. (ed. Boston. 1867.) A személyeket illetőleg az Egyesült-Államok gyakorlatban e szigorú jogról lemondtak. A javakra nézve pedig az amerikai jogtudomány, teljesen a joghoz ragaszkodva kijelenti, hogy minden ellenséges birtok, különösen a hajók és szállítmányaik, elkobzásnak vannak alávetve, úgy azonban, hogy az elkobzás csakis azon esetben legyen valóban gyakorlatba hozandó, ha az Unió legfőbb hatalma elhatározta, hogy a népjog által adott engedélyivel éljenek. V. Ö. Kent, i h. p. 68. Mi nagyobb ellentéte az egyszerű, természetes méltányosságnak, mint fogsággal és elkobzással büntetni oly idegent, ki az ország törvényei és barátsága iránti bizalommal telepedett le oda ? És mégis, misem nehezebb, mint ily köznézeteket és szokásokat gyökerestül kiirtani, még azon nemzeteknél is, melyek nemes és loyalis szándékukkal dicsekednek. Ez azonban mindig és minden tekintetben igy volt. Csak hosszantartó és nagy fáradsággal sikerült a makacsság és érdekek fölött, melyek a szigorú jogban nyertek támaszt, a keresztény méltányosság fogalmait győzelemre vezetni és azon tiszteletet érvényesíteni, melylyel az emberek egymásnak tartoznak, kik dacára a pillanatnyi ellenségeskedésnek, mely őket egymástól elidegeníti, mégis mindig testvérek maradnak. A kér. társad, törv. 38
