Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

nyen merő barbárságba vihet. Itt az ismeretes szóllam : summum jus, summa injuria, teljes jogába lép. E mellett a jogtudósok többsége minden nagyobb nehézség nélkül megengedi, hogy a jog a nemzetközi társadalomban a mérsékletnek azon ereje által volna enyhíthető, melynek a kölcsönös jóakarat nevét adták, melynek azonban úgy adjuk vissza az azt megillető nevet, ha szeretetnek nevezzük. Az áldozat szellemének, mint minden szeretet forrásának, a nemzetek között ép úgy kell uralkodnia, mint egyesek között. Ezt követeli erkölcsi életünk általános törvénye, és az államokra nincs más törvény, mint az, mely minden egyesnek cselekedeteit belőlünk igazgatja. A nemzetekre nézve úgy, mint egyesekre a szeretet elve kötelező, és az önmegtagadás által viszonylik az önérdek elvéhez, hogy az erkölcsi világot egyensúlyába helyezze.

Jézus Krisztus tana, mint máshol megmutattuk, nyújtja nekünk ezen egyensúly helyes mértékét. Egyedül a katholika egyház adja az emberiségnek a szilárdságot, az igazság és az élet teljét, a szeretet által. Egyedül ő adhatja vissza az alapjában megrendült világnak a békét és nyugalmat. Mióta a köztudat zsinór- mértékét nem az ő tanában és kormányában keresi, minden elviselhetlenné lön. és az erőszakoskodás uralkodik a nemzetek között. Sohasem lesz valódi és hathatós népjog azon kivül, melyet az egyház nyújt. Át fogjuk ezt látni, midőn alább a kereszténységről szó- landunk.

— 561 —

A kér. társad, törv.

36