Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
558 ki magokat azon esetre, ha az általánosan elfogadott és becsült alapelvek sértetnének.1) Azonban félelem a mindig erőseknél keveset használ, és irányokban a közvélemény szokás szerint igen engedékeny és elnézőnek mutatja magát. De különben micsoda a közvélemény azon népeknél, melyek már csak magoknak hisznek ! A hol az egy fölülről eredt törvénynek többé már nem hódol, ott már más zsinór- mértéke nem lehet, mást el nem ismerhet azon egyszerű okból, mivel minden lény, mely csak önmagától függ, csakis önmagának él, és azért cselekvésének más indoka nem lehet, mint saját jóléte. A jelzett szellemi állapotban jog és érdek egymást teljesen födik, mert a közvélemény fogja a jogot meghatározni, és mert a közvélemény csak az érdeknek szolgál. Az érdek tehát ez utón mindig az erőszak által fogja magát érvénye- sítni. Ki fog az ellenkező érdekek fölött dönteni? Az erőszak. A jog mindkét részen egyenlő, mivel azon meggyőződésből származik, melylyel kiki saját érdekének igazsága felől bir. Egy ily összeütközésben a nagyobb jog az erősebbé leend. Nem lesz e világon többé más jog, mint a fegyver joga. Képzeljünk magunknak egy souveraint, kit fegyvereinek hatalma biztosít a sikerről. Miért becsülje a kisebb államok függetlenségét, ha érdekében áll, azokat hatalmának gyarapítása végett egyszerűen megsemmi- sítni? Nem lehet-e mindezek után a kisebb államok jól fölfogott érdekének mondani azt is, hogy a nagyobb által magokat elnyeletni engedjék, hogy mindazon érdekek részesévé lehessenek, melyeket a nagyobb állam ajánl ? Szorosan véve a legerősebbnek érdeke az egész világ érdeke. Mert ezek, kik legerősebbek, mint ilyenek az emberi nem öntudatát képviselik. Ok tulajdonképen ') Elements of International Law, §. I2. (ed: Dana, London, 1866.)
