Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről
439 niök, melyek mindenkor tiszteletben tartandók. — Innen azon általános meggyőződés, hogy jó, ha a társadalom részt vesz saját kormányzásában, mivel a kormány a társadalomért létezik és nincs más törvényes célja, mint a közjó. A középkor gyakorlati eljárása megfelelt ezen meggyőződésnek. A hűbéri kormány minden osztályában a főnök körül udvart találunk, mely azokból állott, kik közvetlen hozzá tartoztak és a kik az ő körületé- nek pairjei valának. Mindnyájan befolytak minden osztályból a közügy elintézésébe, segítvén megállapítani a szokásokat és kiszolgáltatni az igazságot. Ha majdan a társadalmi viszonyokban egység jön létre és jobban a központ felé vonzza a különböző osztályokat, melyekben a társadalmi erők szétszórva rejlenek, akkor a képviselet, mely eddig helyi volt, általánossá leend, a hübérség helyét a politikai rendszer foglalja el. A tartományok és fő államok a nemesi udvarok mintájára fognak szervezkedni és hasonló hatalmat gyakorolni. Fortescue kancellár leirván Anglia politikai intézményeit a XVI. századtól, a politikai szabadság oly képét adja, minőt a keresztény szellem igyekezett megállapítani a középkori társadalomban és mely törekvése bizonyára sikerülendett is, ha a császárság újjászületése a modern államokat a kényuralom útjára nem tereli. „Anglia királya nem változtathatja a királyság törvényeit szeszélye szerint. Ennek oka az, hogy ő nem csupán a királyi intézmény jogánál fogva uralkodik a nép fölött, hanem a politikai jog erejénél fogva is. Ha csupán királyi jognál fogva kormányozna, úgy megváltoztathatná a királyság törvényeit, róhatna alattvalóira adót és más terheket a nélkül, hogy megkérdezné őket. A polgári törvények ily kormányt tételeznek föl, midőn mondják : „minden a mi a fejedelemnek tetszik, törvény erejével bir. Hanem egészen más azon fejedelem hatalma, aki
